Kacsa-spárga gasztronap

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Kacsa-spárga gasztronap

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A település gasztronapja 2010 óta kerül megrendezésre. Az első két évben spárganapként kezdődött, hiszen a településen többen termelnek zöld illetve fehér spárgát egyaránt. A rendezvényre meghívást kapnak minden évben a vajdasági testvértelepülések - Kishegyes, Bajsa, Bácska-Topolya, Kelebija, Bácsfeketehegy - is, ahol lehetőség nyílik a bemutatkozásra.
A nevező amatőr szakácsok (köztük a helyi civil szervezetek, magánszemélyek stb.), elkészítik otthon a különböző spárgaétel - specialitásaikat, amit egy neves zsűri bírál. A harmadik évtől az egyik helyi vállalkozás, amely kacsatenyésztéssel foglalkozik, felajánlotta, hogy egészüljön ki a program helyben készített kacsaételek megmérettetésével.
A versenyre évről évre többen jelentkeznek, köztük baráti társaságok, intézmények dolgozói köre, térségi falugondnokok, és nem utolsó sorban a testvértelepülések csapatai. A belépés és az ételek kóstolása mindenkinek ingyenes, a kacsa főző és sütő csapatok is ingyen kapják a kacsákat.

Úgy gondoljuk, hogy ez a gasztronap ennek a térségnek érdekes színfoltja, valóban gasztronómiai specialitások kerülnek az nézőközönség elé.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

  A rendezvény kiváló alkalmat teremt a helyi lakosság, a környező települések - határainkon túl is - lakosai számára, hogy az együtt megélt programok keretében ápoljuk értékeinket és megismerjük egymás kulturális hagyományait, ezzel tovább erősítjük kapcsolatainkat, új együttműködéseket kötünk.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  http://www.kelebia.hu
  Kelebiai Hírmondó
  Petőfi Népe
  http://www.baon.hu

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

sparga1 sparga2 sparga3 sparga4

Éber freskó

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

A Krisztus Király Templom szentélyének mennyezetét díszítő freskó

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A kelebiai Krisztus Király Templom közadakozásból épült kalotaszegi stílusban. Az adománygyűjtést Koczkás József, Kelebia első plébánosa kezdte egy évvel a Település megalakulása után 1925-ben. A templom terveit Petrovácz Gyula pesti mérnök készítette, ő javasolta először, hogy a szentély mennyezetét freskóval díszítsék. Ekkor bízták meg Éber Sándor bajai festőművész, aki elkészítette a 80 m2-es művet. A freskó 1929. szeptember 9-én készült el.

Koczkás József a következőképp jellemezte az alkotást: „Krisztis békéjét Krisztus országában kell keresni. Kifejezésre jut ezen gondolat már Krisztus abszolút nyugodt arcában és testtartásában. Jobbja keresztből stilizált jogart tart, balján hívogatólag terjeszti ki a világ felett. Krisztusból mint napból nyugodt, derűs sugárkéve árad ki.
Ugyanaz aureola veszi körül egész alakját. Palástja, mely az eredeti tervektől eltérve kisebbre méreteztetett, így is kifejezésre juttatja, hogy elég nagy minden hozzá fordulót maga alá fogadni. Krisztus alakja és ruhája finoman, arannyal díszítve királyi méltóságot árul el. Övén, szalagon függve REX PACIFICUS felírás.
Palástjának a két előrehajló sarkán alfa és ómega jelzi, hogy országának nem lesz vége. Az emberektől csak töviskoronát és nádszálat nyert királyi ékességül. Az égből azonban két angyal hozza a hatalmas hármas királyi aranykoronát. Örökségül kapta a föld határait, tengertől tengerig. Lábai alatt a föld csupa virágot terem.
A tenger hullámai szelíden nyaldossák a földet. Kettétört kardon áll: uralmához nem kell vérontás. A föld királyainak fejedelme. Előtte XI. Pius pápa fehér reverendában, palástban, stólája két végére helyezett kettős kulcsot ajánl fel.
Az agg Szent István az uralkodásban kifáradva készségesen nyújtja felé a koronáját. XI. Pius pápa jobb oldali profilja legújabb fényképfelvétel után készült. Szent István alakja szándékosan van öregítve, azon gondolat kifejezésére, hogy a jó uralkodás nagy súllyal nehezedik az uralkodóra. Az amorettek bájossá és közvetlenné teszik a képet.”

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

Id. Éber Sándor 1878-ban Ráckeresztúron született. A budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalan növendéke volt 1896 és 1900 között. A monumentális feladatok, a freskófestés vonzotta elsősorban. A Tanítóképző Intézet tanáraként érkezett Bajára 1902-ben, ahol két évtizeden keresztül tanított.

Az 1910-es évektől számos dekoratív, kissé szecessziós, néhol magyaros elemekkel díszített monumentális faliképet, freskót, illetve seccót készített többnyire egyházi megrendelésekre. Élete során 22 templom, illetve iskola falát díszítette faliképeivel.

A monumentális alkotások és az azokat megelőző rajztanulmányok, színvázlatok készítése mellett természetesen számtalan kisebb méretű táblaképet, tájképet, portrét, figurális kompozíciót is készített. Az alföldi táj és a Duna-mellék világát örökítette meg - néha a plein air formákat feloldó, máskor a vonal szerepét kidomborító ábrázolással.

Kiváló munkáságának egyik ékes bizonyítéka a kelebiai Krisztus Király Templom szentélyének mennyezetét díszítő 80 m2 -es freskó, mely egyedülálló szimbolikájával, és monumentális méretével Kelebia legjelentősebb, (és talán legrégebbi) festménye. Mindezen indokok figyelembe vételével javaslom a fent említett műalkotást a helyi értéktárba felvenni szíveskedjenek.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

 

Miskolczi Miklós: Trianon gyermeke Kelebia

 

Magyar Néprajzi Lexikon, I. kötet, Akadémis Kiadó, Budapest, 1967

 

http://www.museum.hu/kiallitas/11519/Id_eber_Sandor_ifj_eber_Sandor_es_eber_Anna_munkassaga


Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

eber1 eber2

Egyhajú virág

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Egyhajú virág kelebiai populációja

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

5–20 cm magas faj. Levelei 13–19 (–27) cm hosszúak, 1,2–3 cm szélesek, szálas-lándzsásak, a főér mentén enyhén csatornásak, tompa-sajka vagy csuklyás csúcsúak; a virággal egy időben jelennek meg, s ekkor vöröses sötétzöldek. Egy (ritkán 2–5), tőálló virág fejlődik, mely(ek)nek színe sötétlilástól a rózsaszínen át a fehérig változhat. A 6 lepelcimpa szálas-lándzsás, tompa vagy kihegyezett, 4–8 (–15) mm széles, 25–37 (–50) mm hosszú. A lepelcimpák tövénél körömszerű, tompa, apró nyúlvány van. A porzószálak száma 6. Összenőtt bibeszála 3 ágra szakad. Termése háromrekeszű, éretten sárgásbarna tok.

Élőhelye:

Inkább mészkedvelő; nálunk valószínűleg késő glaciális reliktum faj, amely nyílt és zárt homoki tölgyesekben, fehérnyáras- tölgyesekben, azok tisztásain, homok pusztagyepekben valamint az ezek helyére telepített akácosokban él.

Fokozottan védett növényfaj, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Előfordulási helyeinek egy része védett természeti terület. Populációinak egyedszáma két terület kivétellel igen alacsony, lelőhelyei kis kiterjedésűek. Valószínűleg nem ismerjük a faj minden állományát. Az egyhajúvirág országosan mintegy 36 jelenleg ismert lelőhelye közül 27 nem természetes vegetációjú területen, főképp telepített erdőkben található. A többi terület, főleg gyepek, a növény fennmaradása érdekében kezelést igényel, rendszeres kaszálást, körültekintő legeltetést.

Magyarországon elsősorban a változatos domborzatú homokterületekhez kötődik, a Nyírségben, a Gödöllői-dombságban és a Duna-Tisza-köze déli részén élnek állományai

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

  Az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum L.) a magyar flóra veszélyeztetett faja, főként populációinak igen kis mérete miatt. Egyedszáma kritikus szintre csökkent részben korábbi gyűjtése, legfőképpen azonban élőhelyeinek megszüntetése, legtöbbször felszántása miatt. Az 1700-as évek második felében jelezték először a fajt az országból. 1941-ben javasolták a faj védetté nyilvánítását (MÁTHÉ & TAMÁSSY 1941), mert a megfigyelések szerint már akkor erősen megfogyatkozott.
A faj reliktum jellege és ritkasága miatt 1993-ban fokozott védelmet kapott (12/1993. KTM miniszteri rendelet). Ez az intézkedés azonban nem hozta meg a várt eredményt. Napjainkra egyedszáma jelentősen lecsökkent, bizonyos, hogy hathatós védelmi intézkedések nélkül magyarországi állományainak nagy része ki fog pusztulni.
Célzott fajmegőrzési programra azért van szükség, mert Magyarországon a 36 lelőhely közül 30 fennmaradása bizonytalan. A faj kelebiai populációjának további védelmének érdekében javaslom az egyhajúvirág felvételét a kelebiai helyi értéktárba.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia, N46.193008°E19.682081°

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

 

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_690

 

http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/FajmegorzesiTervek/Bulbocodiumhonlapra_kesz_2012_szerz_tart_melleklet.pdf               


Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

egyhaju1 egyhaju2

Földikutya

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Délvidéki földikutya kelebiai populációja

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A földikutyák az az alföldi füves puszták jellegzetes lakói. Magyarország területén napjainkban három faj fordul elő, melyek mindegyike csak a Kárpát- medencében fordul elő. Közülük a délvidéki földikutya a legveszélyeztetettebb faj, melynek teljes világállománya nem haladja meg a 500 (egyes becslések szerint az 1000) példányt, ebből mintegy 200 Kelebia, 200-250 Baja térségében él.

A délvidéki földikutya 15-25 cm hosszú hengeres testét barnásszürke, finom tapintású, testhez símuló szőr borítja. Feje felülről lapított, melynek mindkét oldalán sörteszőröket találunk. Teljesen vak, fülkagylója és farka nincs. Egész életét a föld alatt tölti, csak nagyon ritkán jön a felszínre.
A vakondokéhoz hasonló túrásaik nagyobbak és ritkábban helyezkednek el. 100 métert is elérő labirintusaik több méter méter mélyre is elérhetnek. Jelenlétére utalhat a túrásban gyakran megtalálható 5-8 cm-es 45 fokos szögben elharapott gyökérdarabok, melyek (a vakondoktól eltérően) a járatok tisztán tartása végett keletkeznek.
Füves területekhez kötődő életmódja miatt erdős, vizes területeken, illetve időszakosan magas vízállású területeken nem fordul elő. Elsősorban legelőkön, parlagterületeken figyelték meg jelenlétét.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A földikutya fokozottan védett faj, még a fehér pandánál is kevesebb egyed él belőle a Földön. Fennmaradása a füves élőhelyek megmaradása, illetve széttagolásának megakadályozása a feltétele. A veszély abban áll, hogy az egymástól távol eső területeken élő példányok nem találják meg egymást. Az erdőtelepítések, mélyszántások, illetve a füves területek feltörése az ott élő állatok pusztulásához vezetnek.

A veszélyeztetett állatfajok élőhelyének, így a földikutya élőhelyének megőrzése kötelességünk. Mivel a mai Magyarország területén Kelebia térségében él eme faj egyik legnagyobb populációja, kérjük a helyi értéktár bizottságot, a délvidéki földikutyát a kelebiai helyi értéktárba felvenni szíveskedjen

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia, Baja

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

 

http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/FajmegorzesiTervek/foldikutya_fmt_2013.pdf

 

http://www.mme.hu/vegveszelyben-delvideki-foldikutya            

  http://www.ng.hu/Termeszet/2008/09/Uj_foldikutyafajt_fedeztek_fel_hazankban
  http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=news_35₉67
  http://www.bacskiskunmegyenemzetiertekei.hu/megyei_ertekek/1125-d-lvideki-f-ldikutya

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

foldikutya1 foldikutya2

Kelebiai Kárpát Fesztivál

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Kelebiai Kárpát Fesztivál

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A Kelebiai Kárpát Fesztivál a település legnagyobb nyári rendezvénye. A 2004 – ben induló, több mint 10 éves múltra visszatekintő rendezvény célja, hogy kapcsolatot teremtsen Kelebia és más határon túli települések között (Vajdaság, Erdély, Felvidék, Kárpátalja). Általában július közepén kerül megrendezésre.
Az eleinte 10 napos rendezvény a magyar művészeti és kulturális értékek lehető legszélesebb spektrumát kínálta az érdeklődőknek. A rendezvény tehát széleskörű – nemzetközi és regionális – együttműködés, összefogás a kultúra, a hagyományok és a művészet területén.
A Fesztiválon minden korosztály képviselteti magát. A sport, a képzőművészet, a koncertek és a hagyományőrző rendezvények sem hiányoznak a palettáról. Célközönség elsősorban a kelebiai lakosság, ezen túl pedig a dél – alföldi régió, valamint a határon túli települések lakosai. A rendezvény célja továbbá, hogy a települések között egyfajta multikulturális csere jöjjön létre, amely főként a nyári fesztiválra koncentrálódik, de az év további részében sem szünetel.

A rendezvény népszerűsítése a környező médiák (újság, televízió stb.) bevonásával történik. Idén immár 13. alkalommal kerül megrendezésre, de a régi 10 napos rendezvény ma már 3 – 4 napra korlátozódott, mégis tartalmát tekintve nem kevesebb elődeinél. Megmaradtak a vázat adó programok (pl. népzenei találkozó, borverseny, sport foglalkozás stb.). A rendezvény fő napja szombat, ahol sztárvendégek – énekesek, ügyességi játékok, kézműves foglalkozás, képzőművészeti kiállítások, változatos és ötletes programok szórakoztatják a közönséget.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A Kelebiai Kárpát Fesztivál a település falunapjából nőtte ki magát, több mint 10 évvel ezelőtt. A rendezvény programjai határon átívelő kapcsolatot teremtettek a környező települések lakosságával. Évek óta nem csak e nyári rendezvényünk állandó vendégei a határon túli települések (Bajsa, Kishegyes, Kelebija stb.) csoportjai.

A fesztivál programjai széles választékot nyújtanak, a művelődni, szórakozni, kikapcsolódni vágyó látogatók számára. Mindezen indokok figyelembe vételével, kérem a Kelebiai Kárpát Fesztivált a kelebiai helyi értékek közé felvenni szíveskedjenek.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

  Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  http://www.kelebia.hu
  Kelebiai Hírmondó
  Petőfi Népe
  http://www.baon.hu

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

karpat1 karpat2 karpat3

Kelebiai Galéria

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Kelebiai Galéria

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

2012 márciusa óta egy állandó festménykiállítást látogathatnak a festészet szerelmesei az egykori Teleház épületében. A Kelebiai Galériában kiállított képeket Császár László úr ajánlotta fel 2011-ben szülőfalujának. A képek elhelyezésének lehetőségei közül a már korábban említett épület bizonyult a legmegfelelőbbnek, és a szakértői vizsgálatot követően kiállításra került 64 darabból álló festménygyűjtemény melyek adományozó levelét 2012. március 15-én ünnepélyes keretek között írta alá Maczkó József polgármester úr és Császár László úr.

Az egyedülálló gyűjtemény képei több festőművésztől származnak. Megtekinthetők többek között Csikós András, Lipovniczky László, Monos József, Orvos András, Cs. Nagy András, Nagy B. István, Szász Endre, Szabó János, Fejér Csaba, Uhrig Zsigmond, Markó Erzsébet munkái.

Az alkotók és a galériában kiállított festmények témáiról…

Markó Erzsébet: Korai munkáin erősen érezhető a mester, Kokas Ignác hatása, ami elsősorban a színhasználatban, a tájértelmezésben mutatkozik meg. Később is alkalmazza a széttördelt tájelemeket, megjelenik azonban képein a reneszánsz madonnákra emlékeztető női figura. Valamennyi alkotói korszakát az igényesség, a gazdag, márványos faktúrák színes használata jellemzi.

Uhrig Zsigmond: Tájképeit két elemre építi: az oldott, festői pasztózus háttérre és a háttér előtt grafikai jelként villódzó növényi formák stilizált struktúrájára. Szokványosnak tekinthető tájai ettől a kettősségtől, a festői megoldás és a grafikai struktúrák együttes jelenlététől mégis jellegzetessé váltak.

Fejér Csaba: Az alföldi realisták örökségét felújító vásárhelyi iskola második nemzedékének prominens képviselőjeként a sorsfordulójához érkezett paraszti világ azon pillanatáról ad sajátos röntgenfelvételt, amikor a régi és az új küzdelme már eldőlt, s az egykori rideg életforma már csak töredékeiben, a külsőségek, ill. az emlékek szintjén él tovább. Egyszerre tükröz megértést és kritikát a híven tolmácsoló dokumentarista stílusa , az értékek relatív voltából adódó kétkedést és türelmes, szívós bizonyosságkeresést. Mindezt két szín, a szürke és a barna sokhangú regiszterén, lebilincselő mívességgel, a gesztusfestészet eszközbeli eredményeinek egyéni asszimilálásával adja elő.

Szabó János: Főiskolai mesterei: Kádár György, Konecsni György és Barcsay Jenő. Figurális, a színek kifejezőerejére épített festészete napjaink emberi tartalmait igyekszik képpé formálni. Képei mondanivalója nem egyszerre villan fel, hanem a folyamatos látvánnyal összegződnek azok az emocionális élmények, melyek kifejezésére törekszik.

A képi élményt sommásan, olykor elvonatkoztatva rögzíti, és az így született látványból a kiemelendőket színekkel vagy technikákkal fokozza.

Szász Endre: A klasszikus mesterek technikájából merítő, s azt szürrealisztikus elemekkel ötvöző festői stílusával széles körben ünnepelt festővé vált. Magyarországon egy újabb műfajban kamatoztatta tehetségét, a porcelán – mint számára eddig kiaknázatlan terület- némi felfogásbeli változást is hozott a festő számára. A hollóházi porcelán manufaktúrában több jelentős porcelánmotívumot jegyez.

Opálos szürkében játszó képzeletbeli, szürrealisztikus alakjait egyesítette a keleti ornamentika vonaljátékának stílusával.

Művészete egyedi és festészetben meghatározó, iskolateremtő. , a XX. századi hazai grafikában

Nagy B. István: "Ha a magyar festészetben van igazi kolorista, akkor Nagy B. István korszakos jelentőségű képviselője ennek. Színkultúráját nem sokan tudják utolérni vagy meghaladni.

A színek hangulati arányrendjével úgy tudja megszólítani a kép nézőjét, úgy tud megjeleníteni egy karaktert, hogy az az érzésünk támad, mintha találkoztunk volna már az illetővel, mintha már ismernénk őt." – mondta róla Földi Péter festőművész

Cs. Nagy András: Művei az ész és az érzelem harmonikus együttműködéséről tanúskodik. A nyírségi paraszti világig visszavezethető festészete nemcsak az európai kubizmusban és a geometrikus absztrakcióban, de a futurizmusban és az expresszionizmusban, valamint a nyers művészetben (art brut) és a jelképiségben ugyanúgy gyökerezik.

Orvos András: Festményei geometrikus szerkezetbe foglalt növénymotívumokra épülnek. Egy-egy részletet kinagyít, színben és plasztikában felfokozva jeleníti meg. 1986 óta tájképeit a Dunakanyar ihleti. A Galériában Vác környékét ábrázoló sorozata található.

Monos József: Megigézi a tájban lakozó általa ősi erőnek hívott dinamizmus. A tájban és az emberben lakozó erőt kutatja, erről az ősi erőről szólnak a képei, amelyek tükörképei a tájban rejlő harmóniának. Kolorista festőiségét büszkén vállalja. A természet soha sem ugyanolyan, folyton változik - vallja, ez a szín-szimfónia, ez a tobzódás tiszteletet parancsol, gyönyörködtet, elbűvöl.

Lipovniczky László: Festeni először Szőnyi Istvánnál tanult, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Mestere: Benkhard Ágost

Csikós András: Leggyakrabban az alföldi tájat, a várost és a város környéki tanyákat, a kisvárosi vedutákat, a Tisza holtágait és ártereit ábrázolta, először visszafogott színvilággal, majd egyre több színt használva. Legnagyobb erényének tartotta, hogy megmaradt vásárhelyinek, s mindig azt rajzolta, festette, amit környezetében látott. Képei fő értéke a részlet szépségeinek megragadása, s az egyedi tájkarakter bemutatása.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A Kelebiai Galéria festményeihez fogható gyűjtemény csak igen kevés településnek adatik meg.

A fenti indok figyelembe vételével kérem a Kelebiai Galériát a helyi értéktárba felvenni szíveskedjenek.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

  Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  Kelebiai Hírmondó, IX. évf. 4-5.sz.

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

galeria1 galeria2 karpat3

kelebiai korai cseresznye

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

kelebiai korai cseresznye

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

Nagyon korai, május végén érik, igen tetszetős gyümölcs. Valószínűleg olasz eredetű, talán Garibaldi katonái közül hozhatta valaki Kelebiára, ugyanis Türr Lajos parancsnoksága alatt sok Baja környéki katona szolgált. Gyümölcse közepes vagy nagy méretű, alakja gömbölyű. Héja értével sötétpiros színű, feltűnően fénylő, tükröző, húsa elég kemény, sötét kárminpiros, bő levű. Egykor csomózva vitték a piacra.

Származása: 1947-ben találta Korponai Gyula és Maliga Pál Kelebia község határában, Vasút Mátyás gyümölcsösében. 1947-ben Kelebián az első szedésből május 17-én nagyobb mennyiség került eladásra.

Kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű veszélyeztetett ritka szőlő –és gyümölcsfajták jegyzékén szerepel (150/2004.(X.12.)FVM rendelet 5.sz. melléklet).

Petőfi Népe 1960 május 19. csütörtöki számában az alábbiakat olvashatjuk: „Megkezdték a kelebiai cseresznye szállítását. Beérett Kelebián, megyénk déli községében, a rövidszárú, úgynevezett olasz korai cseresznye. Az idén a szokottnál 8-10 nappal később került piacra hazánk legkoraibb cseresznyéje, mert a május elejei hűvös idő akadályozta az érést. Az első szállítmányt -három kg-ot- vasárnap adták el a földművesszövetkezetnek.
Hétfőn már 40 kilogrammot szállítottak be, kedden pedig 200 kiló cseresznyét küldött a földművesszövetkezet Budapestre. A hirtelen meleg következtében szerdán már 20-25 mázsa cseresznyét adtak át a kelebiai gazdák és a termelőszövetkezetek a helyi földművesszövetkezetnek. Ebben az évben is jó termés ígérkezik cseresznyéből, hiszen csak a koraiból 9-10 vagonra számítanak Kelebián. A kelebiai korai cseresznye belföldön, főleg Budapesten kerül a piacra.”

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

  Sok kelebiai család számára jelentett megélhetési forrást. Hozzájárult Kelebia jó hírének öregbítéséhez. Kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű veszélyeztetett ritka szőlő –és gyümölcsfajták jegyzékén szerepel (150/2004.(X.12.)FVM rendelet 5.sz. melléklet). Ősi magyar gyümölcs, része a kelebiai történelemnek. Ma már csak néhány darab koros fa található a községben. Annak érdekében, hogy megőrizzük a következő nemzedéknek, az önkormányzat fél ha terület telepítésére kért engedélyt, amelyet meg is valósított 2016. évben.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

  Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

 

Surányi Dezső – Biokultúra 2013/1
Mohácsy-Maliga: Cseresznye –és meggytermesztés Mezőgazdasági kiadó 1956.
Petőfi Népe 1960. május 19. csütörtök
Petőfi Népe 1966. november 4. péntek


Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

Kőrös-éri Tájvédelmi Körzet kelebiai területei

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Kőrös-éri Tájvédelmi Körzet kelebiai területei

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

Az ország déli szöglete, Kelebia, Öttömös, Ásotthalom, és Mórahalom környékének homok- és löszvidékét valamikor üde rétek szikesedésre hajlamos buckaközök, tagolták. A táj egykori arculatát ma már csak maradványfoltok őrzik. Ezek egy része helyi-, vagy országos védelmet élvez. A hatásosabb oltalom érdekében ezek a területfoltok, - szám szerint tizenhárom -, 2013. januárja óta egy tájvédelmi körzetet alkotnak, ez a Körös-éri Tájvédelmi Körzet.

A 2223 hektár kiterjedésű tájvédelmi körzet egy hajdani természetes vízfolyás, a Kőrös-ér nevét viseli. A ma Körös-éri főcsatorna a környék felszíni vizeinek elvezetését szolgálja.

A szigetszerű természetes és természetközeli élőhelyfoltokat vagy a mély fekvés, vagy a rendkívül csekély termőerő miatt, nem volt érdemes művelésbe vonni, de még ezek ősi növénytakarója is változott a tágabb környezet átalakítása és a hosszú évek óta megfigyelhető szárazodás nyomán.

A Körös-éri Tájvédelmi Körzet déli területfoltjai többnyire az évtizedeken át szigorú elzártság alatt álló határsávban húzódnak. Közös jellemzőjük a buckaközök egykori vízgazdagsága. Ez annak az üledékföldtani sajátosságnak köszönhető, hogy a futóhomok borítás itt már csak felszíni és egyre szakadozottabb, az alatta települt pleisztocén-végi lösz pedig viszonylag jobb vízzárást biztosít. Néhány km-rel délebbre – már a Vajdaság területén, a Palicsi- és Ludasi-tó vonalában – véget is ér a Duna-Tisza közi homokvidék és ott simul bele Felső-Bácska lösz-síkságába.

Az itt kialakítandó területegységek: A tájvédelmi körzet legnyugatibb és legnagyobb része a Kelebiai halastavak és erdők. A természetes terepmélyedésekben kialakított halastavak vízellátása ma már nem rendszeresen biztosítható a Körös-érből. Így a nyílt vízfelületek megjelenése véletlenszerű, a tómedrek olykor begyepesednek. Csapadékosabb időszakokban a tavak vize táplálékforrást biztosít a gém- és kócsagfélék részére. A telepített és természetes erdők ragadozó- és énekesmadár- állománya igen változatos. A környező természetközeli erdőfoltokkal is tarkított területet kaszálóként és legelőként hasznosítják. Itt találhatók az egyhajú virág és a tarka sáfrány jelentős hazai állományai. Ezeken a még fennmaradt száraz gyepeken és parlagokon él Európa legritkább emlősállata a délvidéki földikutya.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

  A különleges növényvilág mellett (egyhajú virág, tartós szegfű, homoki kikerics, tarka sáfrány, pókbangó) a Kőrös-éri Tájvédelmi Körzet hazánk és Európa egyik legritkább és

egyben legveszélyeztetettebb emlősfaja, a fokozottan védett délvidéki földikutya élőhelyei is. Ezen védett fajok egy része Kelebia területén található.

Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, ezen belül is a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik. Védelmük, fenntartásuk és megóvásuk az állam és mindenki kötelessége. Ezen indokok figyelembe vételével kérem a Kőrös-éri Tájvédelmi Körzet kelebiai területeit a helyi értéktárba felvenni szíveskedjenek. 

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

  Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  http://knp.nemzetipark.gov.hu/koros-eri-tajvedelmi-korzet
  http://www.mme.hu/vegveszelyben-delvideki-foldikutya

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

  tajvedelem  

Miskolczi Miklós író, újságíró munkássága

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Miskolczi Miklós író, újságíró munkássága

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

Miskolczi Miklós író, újságíró 1938. július 2 – án született Szabadkán. Gyermekkorának egy részét Kelebián töltötte, majd 16 évesen került Dunaújvárosba, ahol 1961 – tól a Dunaújvárosi Hírlap újságírójaként tevékenykedett. 14 év után egy székesfehérvári majd budapesti kitérőt követően került vissza 1981 – ben Dunaújvárosba főszerkesztőként. A dunaújvárosi élete során érett mondhatni újságíróból szociográfussá. Több kötete jelent meg a dunaújvárosi emberek életéről, gondjairól. Ilyen pl.: A húszéves Dunai vasmű, vagy Az első évtized. Mégis talán a legátfogóbb szociográfiai kötete a Város lesz, csakazértis, amely 1980 – ban jelent meg. 2006 – ban „Dunaújváros Díszpolgára” elismerésben részesült. 1992 – ben a lett a Kiskegyed című hetilap alapító főszerkesztője. Forgatókönyvírója volt például a Szomszédok című népszerű televíziós sorozatnak.

Miskolczi Miklós folyamatosan visszatér Kelebiára, baráti kapcsolatot ápol az itt élőkkel, rendezvényeinkre szívesen ellátogat. 1996 – ban szervezte meg a Kelebiáról elszármazottak találkozóját. 2009 – ben megírta a nyugdíjas egyesület színjátszóinak az Unió macskája című komédiát, továbbá a falu születésének 90. évfordulójára a Születés a homokon című dokumentumjátékot.

Trianon gyermeke Kelebia helytörténeti monográsiája 2004 – ben jelent meg, majd 2016-ban a második átdolgozott kiadása. 2004-ben Kelebiai Községért Díjban részesült, majd 2015 – ben a Falualapítási ünnep keretében a képviselő – testület Kelebiai Község Díszpolgára címet adományozott Miskolczi Miklósnak.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

  Miskolczi Miklós úr gyűjtéseivel munkásságával megőrizte, továbbörökítette Kelebia történetének kezdeti időszakát, ezzel felbecsülhetetlen mértékben gyarapította a település kulturális örökségét. Meggyőződésünk, hogy életútja, munkássága és eredményei alapján méltán válik érdemessé a települési értéktárba való felvételhez, mely valamennyi kelebiai polgár számára például szolgálhat.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

  Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  Miskolczi Miklós: Trianon gyermeke Kelebia, Egri Nyomda, 2004
  miskolczimiklos.blogspot.com
  http://www.jakd.hu/miskolczi_miklos_ujsagiro_iro
  Kelebiai Hírmondó XIII. évfolyam 1. szám

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

miskolczi1 miskolczi2

Spárga

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Spárga

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A spárga - latin nevén Asparagus Officinalis – egyike a legértékesebb zöldségféléinknek. Étkezésre a földalatti, megvastagodott csíraszerű hajtásait használjuk, innen eredhet kevésbé ismert magyar neve a csirág is. Első magyar nyelvű előfordulása spárgafű néven az 1525 körüli időből származik. Jelentése „a liliomfélék családjába tartozó, konyhakertben is termesztett növény”. Az olasz eredetű szó forrása latin, illetve görög. Magyarországra a mediterrán kertkultúra révén a salátával, az articsókával, és az egressel együtt került. Az egyiptomiak is ismerték, majd a rómaiak és a görögök is termesztették. Egyszikű évelő növény, zsenge hajtásait fogyasztjuk. Tartalmaz kálciumot, foszfort, vasat, nátriumot, káliumot, béta karotint, niacint, folsavat, és C, B1, B2, B6 vitamint. Nyomelemekben is gazdag. A szakirodalmak többféle gyógyhatásával is foglalkoznak. Elsősorban vízhajtó és vesekő eltávolító hatása miatt ismert.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

  Kelebia talaja rendkívül alkalmas a spárga termesztésére, ezért sok kelebiai család egészíti ki ezzel jövedelmét. Termesztésének több évtizedes hagyománya van. A spárgások szakmai tudásukat családonként adják tovább a fiataloknak. A homoki spárga szerepel Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeinek gyűjteményében. A növény tiszteletére minden év májusában gasztronómiai fesztivált rendez Kelebia Község Önkormányzata.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

  Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

 

Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeinek gyűjteménye – Agrármarketing Centrum – Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.


Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

Kelebiai spárgatermesztés

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Kelebiai spárgatermesztés

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A spárga régóta különleges ételnek számít, a ZÖLDSÉGEK KIRÁLYA, A KIRÁLYOK ZÖLDSÉGE! Eredete máig vita tárgyát képezi. Írásos emlékek azt bizonyítják, hogy már az egyiptomiak és a rómaiak is ismerték, termesztették és hasznosították. Hamar közkedvelt növénnyé vált, ám a XX. századig csak a fehér változatát fogyasztották. Később fokozatosan ismertté vált a zöld spárga is, mely kecses formája és különleges ízvilága miatt hamarosan a vegetáriánusok, a fogyni vágyók és az ínyencek kedvencévé vált. A spárga szezonja - április közepétől június közepéig tart. Íze egyedülálló, termesztése munkaigényes, viszonylag rövid ideig lehet csak szedni.

Kelebián már a múlt század közepén is tettek kísérletet a termesztésére.

A palántákat 140-150 centis sortávolságra és 40-50 centis tőtávolságra ültetjük. A halványított spárga esetében a harmadik év tavaszán, közvetlenül a fagyok felengedése után 30-35 centi magas és 40 cm széles bakhátat húzunk a sor fölé. A spárga a harmadik évtől ad megfelelő mennyiségű termést. Akkor szedjük, ha a sípok elérték a 15-20 centis méretet. A hajtásokat a talajfelszín alatt kézzel törve, vagy késsel vágva lehet betakarítani. Az értékesítésre szánt termét osztályozni kell. A legjobb minőségű spárgasíp egészséges, egyenes, nem üreges, zárt fejű (nem állnak el a levelek), 15-20 centi hosszúságú, és darabonként nem kisebb, mint 33 gramm, és halványított spárga esetében hófehér. A szedést júliusig naponta végezzük, majd takarjuk ki a növényeket, és hagyjuk őket kihajtani.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A spárga egyike a legígéretesebb zöldségféléknek. A talaj- és éghajlati viszonyok kedvezőek, az európai piacok közel vannak és korlátlanok, tehát ez a növény is azoknak a terményeknek a sorába állítható, amelyeket a legjobb minőségben és a leggazdaságosabb tudunk előállítani.  A Csengele–Kelebia–Kiskőrös háromszög adja a hazai spárgatermés 80 százalékát. Az egyik legfőbb mezőgazdasági termék a spárga, amelynek termesztése egy ideje komoly szerepet játszik az itt élő családok megélhetésében, reméljük a jövőben is. Az évenkénti Spárga-gasztronap megrendezésével, ahol a szakmai megbeszélések mellett a bemutatjuk a spárga elkészítési módjait, lehetőséget biztosítunk arra is, hogy ki-ki megkóstolhassa az elkészült ételkülönlegességeket.

Fentieket figyelembe véve kérjük, a kelebiai spárgatermesztést a kelebiai helyi értéktárba felvenni szíveskedjen.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

  Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  https://library.hungaricana.hu/hu/view/BacsKiskunMegyeiNepujsag_1964_04/?query=SZO%3D(kissz%C3%A1ll%C3%A1s)&pg=27&layout=s
  http://sokszinuvidek.hu/mozaik/spargalakoma-kacsahussal
  https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kultura-bacs-kiskun/a-sparga-verte-a-kacsat-612202/
  http://magyarmezogazdasag.hu/2013/10/01/tanacsok-spargatelepitoknek
  https://pannonrtv.com/rovatok/szines/kacsa-es-spargaetelek-fesztivalja-video

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

spargaterm1 spargaterm2