Szent István szoborkompozíció

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Szent István szoborkompozíció

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

Kelebia központjában 2016. augusztus 20-án került felavatásra Kelebia központjában egy szoborkompozíció, mely a „Szent István felajánlja az országot Máriának” címet viseli. A szobor célja, hogy felidézze ezt a teljes eseményt, s egyben méltóan szolgálja az emlékezést. Ezen szobor témaválasztása a hagyományokat folytatva és azt tiszteletben tartva kívánja megjeleníteni a felajánlásnak azt a pillanatát, mikor Szent István Szűz Mária oltalmát kéri tudván, hogy közeleg az elmúlás s az ország sorsa Imre herceg halála miatt bizonytalanná vált.

A kompozíció részei

A megmutatni kívánt jelenetnek három fő eleme van. Szt. István, Mária és az oltalmára bízott ország, azaz szimbóluma, a Szent Korona. Ennek a jelenetnek az ábrázolása már sokféle formában megtörtént, úgy festményen, mint szoborban vagy egyéb módon. A kompozíció megálmodói azt szerették volna láttatni a szobrászat eszközeivel, hogy e három különböző, térben és időben össze nem rendelhető elemet miként lehet mégis egy ikonográfiai egységbe illeszteni.

Az anyagválasztás, az egymáshoz viszonyított arányok, a térbeli elhelyezés mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a végső mondanivaló egyértelművé váljon a néző szemében.

Az anyagválasztásnál elsődleges szempont volt, hogy időt álló, nemes anyagból, készüljön mely méltó arra, hogy a szobor mondanivalójának fontosságát hangsúlyozza, ugyanakkor lehetőséget biztosítson a jó anyagválasztás a különbségek finom érzékeltetésére.

Ennél a szobornál lényeges elem, hogy a szemlélő bizton el tudja különíteni a szereplőket s érezhető legyen, az egyes elemek hogyan kapnak hangsúlyt vagy lesznek visszafogottabbak a másikkal szemben, kerülve ezzel a „ zsánerkép „ jelleget.

Baloldalt oszlopköteg fejezetén áll Szűz Mária a kis Jézussal mintegy fogadva az érkezőt. Mária alakjának megformálása visszafogott, bár jobb kezével köpenyét kitárja, hogy oltalma alá vonja a felajánlott országot, de mégis zárt formát mutat mely alkalmas a kőbe faragásra. További fontos eleme a kompozíciónak a gótikus ablakkeretre emlékeztető, ólomüveg ablakot idéző s egyben a szent koronát magában rejtő

kovácsoltvas „ jellegű tartó szerkezet. Fontos a tartó szerkezet mivel a harmadik elem a Korona itt helyezkedik el, kissé rejtve, átírva, mintegy díszítménnyé nemesítve azt. Csak a körvonalai. illetve sematikus képe jelenik meg úgy, mint az ólomüveg ablakok bordái, anyagában illeszkedve a vastartó szerkezethez, ugyanakkor mégis kiemelésre kerülne bizonyos részeinek aranyozásával.

Az anyagok helyes megválasztásán túl a formai megoldások azok melyek leginkább hatnak az érzékeinkre.

A bronz Szent István figura mintázottsága, drapériának, kezeknek, fejnek a formai részlet gazdagsága élővé varázsolja számunkra a fő alakot, miközben Mária kőbe faragott kissé statikus, zárt formájával azt közvetíti számunkra, hogy Ő egy fenséges jelkép, akihez mintegy imádsággal és alázattal fordul a halandó. A vasszerkezet még egy ennél is finomabban árnyalt szimbólumot rejt, ami annyira magasztos és Szent (Korona), hogy azt csak sejtetni, megidézni lehet.

A szoborkompozíció Kovács Jenő szobrászművész keze munkáját dícséri.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A Szent István szoborkompozíció, mely államalapító királyunk legbelső lelki indíttatását ábrázolja a Krisztus Király Templommal és a Trianoni emlékművel közösen egyfajta szakrális háromszöget hoz létre a település központjában. Már rég óta igény volt a településen egy hasonló volumenű köztéri szobor felállítására, mely impozáns megjelenésével a település központjának egyik ékkövévé vált.

  1. Mindezen indokok figyelembe vételével javaslom Szent István szoborkompozíció felvételét a helyi értéktárba.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

  Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  Kelebiai Hírmondó, XIII. évf. 4. sz.

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

szobor

Tarka sáfrány

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Tarka sáfrány kelebiai populációja

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A nősziromfélék családjába tartozó „krókusz” növénynemzetség neve a görög "kroké", azaz fonal szóból származik, mely a virágok fonalszerű, 3 ágú bibéjére utal. Sárgát jelentő "sáfrány" szavunk pedig arab eredetű, s ez szintén a bibére, ill. ennek sárga (sokszor vöröses narancssárga) színére vonatkozik. A nemzetség zöme a Mediterráneumban él és hegyvidéki növény. Hazánkban vadon 5 faj fordul elő, s ezek mindegyike védett. A tarka sáfrány kis termetű, mindössze 5-10 cm-es, hagymagumós évelő növény. Virágai hosszúkás-harang alakúak, fehér v. halványibolya színűek, a külső lepelcimpáikon 3-3 hosszanti lefutású ibolyás csík található. A lepellevelek közül kiálló bibe vékony, bunkóalakú, narancssárga. Porzói sárgák. Termése háromrekeszű tok, hengeres vagy orsó alakú, csúcsán rövid csőrben végződik. Tőállású levelei csak néhány mm szélesek és-a nemzetségre jellemzően - fehéres középerűek. Laza, humuszos, homokos-löszös altalajú tölgyesekben, gyepekben, sztyeplejtőkön valamint az ide telepített akácosokban él. Hazánkban éri el elterjedésének ÉNy-i határát.

Előfordulása: Gödöllői-dombvidék, Bakonyalja, Külső-Somogy, Tolnai-hegyhát, Kis-Alföld, Mezőföld, Tengelici-hegyvidék, Pesti-sík, Turján-vidék, Duna-Tisza köze, Nyírség, Bereg-Szatmári-sík.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

  A tarka sáfrány az egyhajúvirághoz hasonlóan a magyar flóra veszélyeztetett faja, bár egyedei több helyütt megtalálhatók az országban, mégis védett növényeink közé tartozik. Páratlan szépsége és ritkasága mindenképp méltóvá teszi a települési értéktárba való felvételre.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

  Kelebia, N46.193008°E19.682081°

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  Farkas Sándor, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei.
  https://www.bfnp.hu/hu/tarka-safrany-crocus-reticulatus
  http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_269

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

  tarkasafrany  

Krisztus Király Templom

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Krisztus Király Templom

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A kelebiai Krisztus Király Templom közadakozásból épült kalotaszegi stílusban. Az adománygyűjtést Koczkás József, Kelebia első plébánosa kezdte egy évvel a Település megalakulása után 1925-ben. A templom terveit Petrovácz Gyula pesti mérnök készítette.

Az építkezés az utókort is meglepő tempóban folyt, hála a kivitelező kiskőrösi Molczer Sándor és Molczer Henrik építőmesterenek. 1928 decemberére nagyjából befejeződtek az építkezési munkálatok.

Az építkezések befejezése messze nem jelentette, hogy a templom készen állt.

Az 1929-es évben készült el a belső berendezés. A padokat köz és községi adakozásból vásárolták, az oltár költségeire Vujkovics Czviin Martin szabadkai bunyevác gazda 3000 pengő árának megfelelő búzamennyiséget ajánlott fel, az örökmécses árát Csajkás Margit fizette, Kákonyi Kálmán erdőőr a szent sír oltárra adott pénzt. Hanák Imre megvette azt a harangot, amit 1929. április 21-én emeltek fel a toronyba és szólaltattak meg először.

A szentély mennyezetét különleges, egyedi kivitelezésű, vallási értelmezéssel bíró 80 M2-es freskó díszíti, melyet Éber Sándor bajai festőművész készített ugyancsak 1929-ben. A templom színes ablakait Zsellér Imre budapesti üvegfestő készítette. A bejárat fölött álló három méter magas kalázi kőből készült Krisztus Király szobor Rápolty művész úr alkotása.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A Krisztus Király templom egyedi, impozáns küllemével a térség templomai közül kiemelkedik, hiszen nincs még egy hasonló stílusban épült templom a környező településeken. Megépülésének története pedig ékes bizonyíték arra, hogy a trianoni békediktátumban elszakított Szabadka Szabad Királyi Város magyarnak maradt ősi földjén mekkora közösségi erő létezett. Ebben rejlik igazi értéke, hogy ezek az emberek mennyire elköteleződtek egymás iránt, a közösség iránt, a határon túl rekedt magyarság iránt.

Ezt szimbolizálja az is, hogy a templom főbejárata Szabadka felé néz.

Mindezen indokok figyelembevételével, eme építmény megóvása, megbecsülése érdekében javasolják Kelebia Község polgárai a Krisztus Király Templomot a kelebiai helyi értéktárba történő felvételre

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

  Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  Miskolczi Miklós: Trianon gyermeke Kelebia
  http://www.mme.hu/vegveszelyben-delvideki-foldikutya
   

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

 templom1 templom2  templom3

Trianoni emlékmű

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Trianoni emlékmű

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

Kelebia központjában 2015.június 7-e óta szoborcsoport emlékeztet a 95 évvel ezelőtti nemzetragédiára és az együvé tartozásra. Erdély Felvidék, Délvidék, a Kárpátok, az Őrvidék és Kelebia földjét is őrzi a trianoni emlékmű. A közadakozásból készült hármas szoborcsoport, amit egy székelykapu, egy kettős kereszt és egy turul madár alkot, Vámos János szívből jövő gondolata volt. Teremtő erő volt az elképzelésben, Ő találta az alkotót Gysergyóban. Kezdeményezője volt a gyűjtésnek, melynek irányítását átvette az önkormányzat és sokan támogatták. Az emlékmű elhelyezését is önzetlen segítők közös munkája szolgálta.

A székely kapuk, Erdély népi fafaragásának gyöngyszemei. Eredetileg a székely ház mértékadó dísze és koronája. Szinte élővé válik azáltal, hogy bekerül a hétköznapi, küzdelmes élet vérkeringésébe, az alkotó ember szinte lelkét leheli bele, amikor kifaragja és Isten nevét vési rá szelíd, áhítatos betűvel. A turul madár a magyarok ősi hitvilágának emléke, az égi hatalom és az uralkodói fensőbbség megtestesítője, az isteni gondviselés és iránymutatás nemzeti jelképe. Turulszobraink a magyarság megmaradását a történelmi Magyarország egész területén.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A Krisztus Király Templommal szemben jelképesen elhelyezkedő emlékmű ékes példája a külhoni magyarság mellett érzett szolidaritásnak, és annak az összefogásnak, amely nemcsak a szoborcsoport létrehozásában közreműködők sajátja volt, hanem a trianoni határok meghúzását követően a Kelebiát felépítő embereket is jellemezte.

Nemcsak esztétikailag gazdagítja településünk életét, de emlékeztet bennünket történelmünkre, kötelességeinkre, felhívja figyelmünket hagyományaink megőrzésének fontosságára.

Mindezek figyelembe vételével kérem a helyi értéktár bizottságot a Trianoni emlékművet a kelebai helyi értéktárba felvenni szíveskedjenek.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

  Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  Kelebiai Hírmondó, XII. évf. 3.sz.
  Kelebiai Hírmondó, XII. évf. 7. sz.
   

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

 trianon1 trianon2  trianon3