A XIV-XV. századi kelebiai kincslelet

I.  A nemzeti érték adatai

1.

A nemzeti érték megnevezése:

A XIV-XV. századi kelebiai kincslelet

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

A kelebiai bizánci és gótikus kincsek felfedezésének története 1962 májusának elején kezdődött, amikor is Kőszegi Mihály fiatal régész részére Tompa község Tanácsa egy ajánlott csomagot küldött, ami, telis-tele volt kincsekkel. A tárgyak származásáról az derült ki, hogy az erdőgazdaság juttatta be a településre, és egy kisebb nyomozómunka után kiderült, hogy a leletek Kelebiáról, annak is a keleti részérő, Négyesjárásról kerültek elő. Egy erdőtelepítés alkalmával szántották ki a kincseket a földből, melyeket egy bőr vagy textil zsákba, tarisznyába földelhették el.

A 97 tételből álló leletanyag 2 gödörből került elő. A 13. század utolsó évtizedei és a 14.század vége között keletkezett ékszerek, ruhatartozékok, gombok legkorábbi darabjai- a láncos-csüngős fejékszerek, filigrános karperecek bizánci típusú készítmények. Találtak köztük gótikus veretek motívumaitól nagyon elütő életfás-galambos boglár-pár töredéket, és egy bizáncias díszítést utánzó veretet is. A leleltek között felbukkantak egyedi és kiemelkedő szépségű gótikus ékességek: Csillag alakú ruhacsat, egy csillag alakú csüngő, melyhez valószínűleg egy üvegmázas gyöngysor is hozzá tartozott valamint oroszlános öntött-áttört palástveret-pár, mely a kelebiai leletanyag legnagyobb tárgytörténeti rejtélyét jelenti. Ezek a leletek talán Szent Márk evangélista kultuszát idézik, és egyedülállónak tekinthetők a hazai anyagban.

 Ezek a legkiemelkedőbb leletek, de a kincsek között fellelhetők még a Kárpát-medence egykorú, más kincsleletében, és templom körülitemetőjében megszokott tárgyak: préselt lemezdíszek, vésett díszes fejesgyűrűk és igen változatos formájú-díszítésű gombok.

A többségében aranyozott ezüsttárgyak össztömege kb. 580 g.

A kincsek származását tekintve több lehetséges forgatókönyv került napvilágra. A korábbi kutatások a leletet „AMELLA CONSORTIS PAULI BANI DE M- feiratú, sárkány-ábrázolásos lemeze alapján egy 14. százedben élt kiemelkedően gazda bánhoz, Garai Pálhoz, és feleségéhez Kós asszonyhoz kötötték. Azonban a leletek mennyisége és minősége, és elhasználtsága miatt a későbbi kutatások arra világítottak rá, hogy az ország egyik leggazdagabb családjába tartozó Garai bán pozíciójához, és anyagi helyzetéhez nem mérhetők eme kincsek, és az elrejtésük helye is messze esett a Garai birtokoktól. Az új kutatások arra világítottak rá, hogy az ékességek gazdája, egy egykor jómódú, de lassacskán elszegényedő családé lehetett, akik bizánci-balkáni, vagy velük rokon kauzkázusi kapcsolatokkal rendelkeztek. Így jutottak el Köncsög ispánhoz, aki kun származású volt és családja a tatárjárás utáni zűrzavarban önkényes földfoglalás révén tett szert vagyonára. A leleteket elrejtését egyik leszármazottjához, Tompa Lászlóhoz kötik akinek szálláshelye Kelebia közvetlen „szomszédságában” volt.

A leletek Baján, a Türr István Múzeumban lettek elhelyezve.

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):


A Kelebia területéről előkerült kincsek nagy fejtörés okoztak a kutatóknak, és történetük megismerésével pontosabb képet kaphatunk településünk területén a 13-14. században élő népek történelméről. A kelebiai leletek ide értve a javaslattételben szereplő bizánci-gótikus kincseket, és a kelebiai Templomhegy történetét is, egy –egy szeletkéit jelentik annak a tortának, ami- mindazonáltal, hogy segít megérteni, megismerni a valaha ezen a területen élt őseink hagyományait, mindennapjait, küzdelmeit- folytonosságot is jelentenek az itt élőknek, ami a falu történelmét illeti. Úgy értve, hogy az itt élők története nem csupán 1924-el kezdődik, hanem láthatjuk hogy évszázadokkal ezelőtt ezen a tájon is zajlottak az események, melyeknek szeletkéi a föld alatt pihennek, és csak arra várnak, hogy felfedezzük őket, hogy még teljesebb képet kapjunk a különböző korszakokról.

A kelebiai bizánci és gótikus leleteket történelmi, és régészeti jelentőségük miatt javasolom a Települési Értéktárba.



 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

Baja, Türr István Múzeum (jelenleg)

Felfedezésének  helye: Kelebia, Négyesjárás

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

 

Hatházi Gábor(2005.): Pán Bán kincse?, in: Sírok, kincsek, rejtélyek -
Híres középkori régészeti leletek Kiskunhalas környékén, 103-144 p.,
Thorma János Múzeum, Kiskunhalas

 

Kőhegy Mihály(1972): XIV. századi ezüstkincs Kelebiáról, In Cumania I.-Archeilógia, (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei), 205-213. p., Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szeged

H.Tóth Elvira(1972): A kelebiai Kincslelet fémtárgyainak ötvöstechnikai vizsgálata, In Cumania I.-Archeilógia, (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei), 215-223. p., Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szeged

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

 

image001

 

Csillag alakú ezüst ruhacsat

image002

Oroszlános öntött-áttört palástveret

A kelebiai Templomhegy régészeti lelet

I.  A nemzeti érték adatai

1.

A nemzeti érték megnevezése:

A kelebiai Templomhegy régészeti lelet

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

A kelebiai Templomhegy a Csiszár-legelőn található. A helyszínen 2010-es évek elején  készített légi felvételeken megfigyelhető volt a templom helyét kerítő árkolás nyoma, mely egyébként a műholdfelvételeken is jól kivehető. A szemlén kiderült hogy a lelőhely egyedülálló módon  a 13. századtól napjainkig nem lett felszántva, így Bács-Kiskun Megye 250 ismert templomos hegye közül  ez az egyetlen pusztában található helyszín, ami viszonylagos épségben érte meg a 21. századot, leszámítva a kincskeresők tevékenységét.  A terület eddigi feltárásáról, és kutatásáról csak kevés forrás maradt fent, az is inkább csak a XX. század első harmadából, mivel a későbbi ásatások dokumentációjának nagy része a II. világháború alatt megsemmisült.

A templomhegy kutatásának előzményei közé sorolhatók a Csiszár-legelőn található kiemelkedést övező föld alatti kincsekről szóló regék nyomán megjelenő kincskeresők tevékenysége volt. Kincseket ugyan senki sem talált, de a föld alól emberi maradványok kerültek elő, mely elindított egy feltárási folyamatot (nem a kincsek felkutatása, hanem bűnügyi kivizsgálás végett).

A kutatást Szabadka városi gimnáziumának tanára Bibó Bige György vezette, akinek ez volt az első és az utolsó ásatása is egyben. A 20. század első feléből csak az ő leletei maradtak fent, melyeket a Szabadkai Történeti Levéltárban őriztek. Ezek az írások 1982-ben kerültek elő.

A régészeti kutatás 1913-an kezdődött és 7 napig tartott. Bibó vázrajzot készített a templom helyének tágabb környezetéről. Megfigyelései alapján a templom északkeleti tájolású, egyenes szentélyzáródású, 8 méter hosszú, és 4 méter széles téglaépület volt. Alapfalainak szélessége 0,5 és 1,3 méter között változott. Bejárata délnyugaton volt. A templom délnyugati végén két 0,7x0,7 méteres oszlopalapozás, illetve különböző alakú idomtéglák kerültek elő.

Az épülettől keletre 4,5 méterre Bibó „összehányt” emberi csontokat, tőle délre pedig számos rendellenes temetkezést talált. A talált csontok alapján megállapította, hogy az ide temetett emberek nem természetes halált haltak. A templomtól délkeletre két nagyobb, felnőtt személynek és egy gyermeknek készült téglakriptát is találtak.

Az 1913-as ásatáson több fém lelet is előkerült, Árpád-kori érmek mellett három dárdahegy, két nyílhegy, egy „pegazust ábrázoló csat”, egy kerek zománcozott dísz, illetve sok vastárgy, mint például ajtópánt, vasalás zabla, szegek stb. A Bibó által pegazusnak említett állat valószínűleg szárnyas oroszlán lehetett, mely Márk evangélista szimbólumaként gyakran fordult elő 12-13. századi egyházi tárgyakon.

A leletek Szabadkán a Közkönyvtár és Múzeum egylet gyűjteményébe helyezték, ahonnan a Városházára kerülhettek a tárgyak későbbiekben. Az első világháború végén a tárgyak egy része, és az azonosításukhoz elengedhetetlen leltárkönyvek eltűntek, majd a második világháború végén a maradék leletnek is nyoma veszett. Így tehát az első ásatásról, és az ott talált tárgyakról egyedül Bibó eredeti ásatási dokumentációja tanúskodik.

A második világháborút követően több kisebb jelentőségű ásatás zajlott a területen, 2020 őszén a Katona József Múzeum egyháztopográfiai programjának keretében végeztek kutatást, melynek eredményeként rézpénzeket találtak II. Béla, III. István, valamint III. Béla korából (XII. sz.). A legjelentősebb lelet egy korabeli kengyel volt.

A Bibó Bige György nagyon pontos és részletes leírásai, és a későbbi itteni és más templomhegyeken végzett ásatások bizonyítékai arra engednek következtetni, hogy a kelebiai lelet egy megtámadott, megostromlott sánccal és árokkal erődített Árpád-kori templom, melynek vesztét az 1241-1242. évi tatárjárás idejére teszik.

Ezek a feltételezések bizonyításához, és körülmények kivizsgálásához azonban további ásatásokra lesz szükség.

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

Bács –Kiskun Megyében fellelhető templomhegyek közül a kelebiai a legkevésbé bolygatott helyszín, emiatt egyedülálló régészeti leletnek számít. Segítségével teljesebb képet kaphatunk kelebia területén Árpád-korban fellelhető település lakóinak életéről, történelméről. Ez az egyik legrégebbi és legjelentősebb lelet Kelebián, ezért kérem a Kulturális és Helyi Értéktár Bizottságot, hogy a kelebiai Templomhegyet a helyi értéktárba felvenni szíveskedjen.




 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

Kelebia, Csiszár-legelő  46.176097’ N, 19.632564’ E

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

 

Pánya István-Rosta Szabolcs: A „kelebiai” Templomhegy kutatástörténete, Halasi Múzeum 5. emlékkönyv a Thorma János Múzeum 145. évfordulójára, Kiskunhalas, 2021.

_________________________________________________________________

A vonal alatti részt a szakértői testület tölti ki!

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

image003

Kelebiai Nyugdíjas Egyesület

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

A Kelebiai Nyugdíjas Egyesület értékteremtő, értékőrző tevékenysége

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A Kelebiai Nyugdíjas Egyesület 2003. szeptember 3-án alakult 22 fő részvételével elsősorban nyugdíjas vasutasokból. Mára már nem csak a volt vasúti dolgozókból kerülnek ki tagok, és a taglétszám is többszörösére duzzadt.

Az egyesület az elérendő célokat, tevékenységeket alapszabályban rögzítette.

Az első pont máris érdekesnek számít: a település művelődéspolitikai céljainak megvalósítása elsősorban nyugdíjasok, de más korosztályok vonatkozásában is.

A további pontok a helyi kulturális örökség megőrzésére, a lakóhely, természet és környezet megóvására vonatkoznak. Kiemelik az idősek tudásának, mint erőforrásnak felhasználását elérendő célként. A további célok közé sorolják olyan közösségi színterek, klubok, foglakozások létrehozását, amelyek a minőségi mozgást helyezik előtérbe, valamint, amelyek művelődésorientált, kulturált kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak.

A kezdeti nehézségek után sorra kezdték szervezni a programokat egyre több pályázati lehetőséget tudtak kihasználni. Az önkormányzat minden lehetséges eszközzel segíti munkájukat. 2004-ban az egyesület rendelkezésére bocsátott egy a Bajcsy utcán található családi házat melyet azóta is székhelyként használnak  a nyugdíjasok, de a karitásszal és polgárőrséggel közösen osztoznak az épületen, és azóta már fel is újították pályázati forrás segítségével.

Tevékenységeik között meg kell említeni a havi rendszerességgel megrendezésre kerülő klubesteket, melyekre mindig az aktualitásnak megfelelő előadásokkal, zenés-táncos, vagy csak beszélgetős programokkal várják a tagokat. Ugyancsak havi rendszerességgel szerveznek Mórahalomra, a Szent Erzsébet Gyógyfürdőbe programokat, melynek felelőse az egyesület titkár. Negyedévente egészségügyi előadásokkal várják az érdeklődőket, de ilyen gyakorisággal szerveznek színházlátogatásokat is. Évente több alkalommal kerül sor többnapos kirándulásokra is. Hogy csak néhány példát említsek az elmúlt évekből. A csíksomlyói búcsú idejére szinte minden évben terveznek erélyi utazást, melynek keretein belül a búcsú helyszínén kívül felkeresnek más látnivalókat is: Parajd, Békás-szoros, Szent Anna-tó, Gyilkos-tó, stb. de rendszeresen felkeresik Böjte Csaba atya által vezetett gyermekotthont, ahová könyveket és más adományokat juttatnak el. Ehhez hasonló kirándulás alkalmával járták be Pécset Belgrádot, Budapestet.

Két nagyobb, elsősorban a nyugdíjas egyesületet érintő rendezvényük van, amelyek már kinőtték a Bajcsy utcai családi ház falait. Az egyik a farsangi mulatság a másik a szüreti bál. Ezekről a rendezvényekről, még a későbbiekben a Sántha Márta Művelődési Ház programterve kapcsán írni fogok.

A nyugdíjas egyesület egyike azoknak a civil szervezeteknek, akik a legnagyobb odaadással ápolják a kapcsolatot Kelebia határon túli testvértelepüléseivel.

Az alapszabályban rögzített céloknak megfelelően több klub és csoport is működik a KNYE-n belül.

Foltocska Foltvarró Klub

 A nyugdíjasok kézműves klub megalakulásának előzménye egy pesti főiskolások munkáját bemutató kiállítás volt, amelyet a kelebiai községházán nyitottak meg a 90-es évek végén.

Horváth Zoltánné (Böbe), aki a jelenlegi nyugdíjas egyesületi elnök felesége, látva a munkákat úgy döntött, hogy belevág és elsajátítja ezt a fajta kézműves technikát.

Az ötlet megtetszett több kelebiai asszonynak is, így állt össze a kis csapat, akik ekkor még csak szárnyaikat próbálgatták. Az igazi áttörés Horváth Zoltánné nyugdíjba vonulását követően született meg, amikor is 2008-ban a nyugdíjas egyesületen belül létrehozták a Foltocska Foltvarró Klubot. Ettől kezdve heti rendszerességgel jártak össze az asszonyok foglalkozásokra. Kezdetekben könyvekből tájékozódtak, majd az internet adta lehetőséget kihasználva már tudtak mintákat, a termékek elkészítését bemutató videókat letölteni, melyek alapján Böbe megvarrta a mintadarabokat. Ezt aztán a heti foglalkozások alkalmával, a többiekkel el is készítették és készítik.

Az egyre gyarapodó munkák közzétételéhez, és a tagokkal való kommunikáció megkönnyítéséhez készíttetett Böbe egy honlapot, egy blogot, melyen keresztül otthonról is követni tudják a foltocskás hölgyek a következő foglalkozás témáját.

Az eltelt évek alatt számtalan kiállításuk volt a településen, a Kárpát Fesztiválon, a Falualapítás ünnepén és egyéb rendezvényeken, de a közönség láthatta már munkáikat Zákányszéken, Tompán, Öttömösön, Ásotthalmon, Bajsán és Topolyán is. Kecskeméten és Baján éves rendszerességgel vannak kiállításaik, ahol nagyobb múlttal rendelkező

foltvarró közösségekkel oszthatják meg tapasztalataikat, illetve egyben tanulhatnak is tőlük.

A tanulás-tanítás jegyében több ízben vettek már részt kézimunka táborokban Kelebia testvértelepülésén, Kishegyesen, ahol a Nők Kishegyesi Fórumával és a bácsfeketehegyi Hestia női szervezettel kötöttek szoros barátságot. Ennek apropóján az említett szervezetek rendszeresen vesznek részt Kelebia nagyobb rendezvényein, akár kiállítóként, akár kézműves programok lebonyolítójaként.

Az utóbbi évek tendenciája, hogy a foltocskások felkarolnak olyan kelebiai alkotókat, akiknek eddig nem volt lehetőségük megmutatni tehetségüket, és a patchwork kiállítások alkalmával helyet adtak ezen kézimunkáknak is.

Ennek érdekessége az, hogy ezzel a mozzanattal már ki is léptünk a nyugdíjas egyesület keretein kívülre, hiszen ezen alkotók többsége nem a nyugdíjas korosztályból kerülnek ki. Felkarolnak főiskolásokat, fiatal nőket, hidat építve ezzel a különböző korosztályok között.

 
KNYE tánccsoportja

 2008. óta működi a nyugdíjas egyesületen belül egy tánccsoport, amely elsősorban a nyugdíjas asszonyok részvételével jött létre. Kezdetben Zsembery Antalné nyugdíjas pedagógus tanította be a táncokat az asszonyoknak, majd Horváth Zoltánné vette át a stafétát, és azóta is ebben a felállásban működik a csoport. Elsősorban a magyar néptánccal kapcsolatos előadások szerepelnek a repertoárban, de nagyon sok ötletes, humoros produkció született az évek során, melyeket a község, és más egyesületek, szervezetek programjain kívül testvértelepülések, testvérszervezetek eseményein egyaránt előadtak.


KNYE Színjátszó Csoportja

Érdekes színfoltja Kelebia életének a nyugdíjas egyesületen belül működő színjátszó csoport, mely 2007-ben indult Dr. Bartha Istvánné vezetésével. Általában rövid, humoros jelenetekkel készülnek, de volt már két nagyobb, jelentősebb előadásuk is.

Mindkettő írója Miskolczi Miklós, akiről a helyi értéktár kapcsán már írtam.

Az egyik az Unio macskája című darab volt, melyet több ízben mutattak be vidéken, és a testvértelepüléseken is. A másik egy dokumentumjáték volt, mely kifejezetten egy adott eseményre, Kelebia megalakulásának 90 éves évfordulójára íródott, a Születés a homokon címmel. Ez a mű Kelebia születésének legjelentősebb mozzanatait mutatta be. A nagyszabású előadás érdekessége, hogy teljesen képzetlen, amatőr, hétköznapi embereket szerepeltettek benne nagy sikerrel. Az előadás sikerességének titka véleményem szerint abban rejlett, hogy a rendező úgy válogatta össze a szereplőket, hogy az általános iskolástól a nyugdíjasig minden korosztály képviseltette magát. Mivel a település története nem ölel fel két emberöltőnyi időt sem, azoknak is, akik esetlegesen nem ismerik a falu születésének körülményeit, ismerős nevek csendültek föl, ismerős helyzeteket élhettek meg, és mindenki egy kicsit magáénak érezhette a sztorit.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A KNYE hasonlóan Kelebia civil szervezeteihez, fontos szerepet tölt be a település kulturális életében. Saját kulturális tevékenységükön kívül rendszeresen vesznek részt szervezőként, segítőként a helyi művelődési ház rendezvényein, programjain, de szoros az együttműködésük más intézményekkel és civil szervezetekkel.

Értékteremtő, és értékmegőrző tevékenységük, eredményeik figyelembe vételével javaslom a Kelebiai Nyugdíjas Egyesület értékteremtő, értékőrző tevékenységének  Kelebia Települési Értéktárba történő felvételét.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  Bíró Melinda (2020): Kelebia formális és informális civil szervezetei, mint helyi értékek- Szerepük a település kulturális életében, a hagyományteremtésben és a hagyományápolásban

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

sparga1   sparga2  

Kelebiai Ökumenikus Szeretetszövetség Egyesület

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

A Kelebiai Ökumenikus Szeretetszövetség Egyesület értékteremtő, értékőrző tevékenysége

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A Kelebiai Ökumenikus Szeretetszövetség Egyesület Kelebia egyik legfiatalabb aktív civil szervezete. A kezdeményezők közül első helyre sorolnám Őri Violát, aki gyerekeknek szeretett volna tartalmas elfoglaltságot szervezni a nyári szünidő idejére. A kelebiai hátrányos helyzetű gyerekeknek a nyári szünidő alatt nem volt lehetőségük nyaralni, illetve táborokba menni. Az általános iskolás gyermekeket célzó programokban való részvételre is inkább az iskolai tanév ideje alatt van lehetőség, és az így keletkező űrt szerette volna kitölteni, ehhez pedig segítséget kért elsősorban az őskeresztény gyülekezet (Magyar Apostoli Gyülekezet) tagjaitól. A kezdeményezéshez aztán egyre többen csatlakoztak, köztük a Baptista Gyülekezet és a Római Katolikus Egyház képviselői is.

Megindult a tervezés, szervezés, munka, mely egy egyhetes nyári tábort eredményezett, ahol hátrányos helyzetű gyermekeknek tartottak foglakozásokat. A tábor sikerét látva egyre többen álltak a jó ügy mellé.

Az évek teltek, a táborokra egyre többen jelentkeztek. A szervezőkben felvetődött a kérdés, hogy nem volna-e érdemes ezt a feladatot formális keretek között folytatni, hiszen egyesületként a források előteremtéséhez több lehetőséget lehetne kihasználni. Ennek következtében 2017-ben életre hívták az egyesületet, melynek legfontosabb céljait, tevékenységeit alapszabályban rögzítették.

Céljaik közé sorolják a közösségépítést és az összetartozás erősítését. Talán a legfontosabb cél az ifjúság, gyermekek kreativitásának, hitbeli erkölcsi nevelésének fejlesztése, a gyermekek közösségi életben való részvételének ösztönzése, egészséges nemzeti kötődések fejlesztése, mindez ökumenikus keretek között. Az elérendő célokat hagyományteremtő programok létrehozásával, közösségi programok szervezésével kívánják elérni. Programjaikon a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, képességfejlesztését, emberi kapcsolataik, összetartozás-tudatuk erősítését, egészséges életmódra való nevelést célzó tevékenységeket valósítanak meg. Ugyanakkor fontos

szempontok, a sporttevékenységeken való részvétel, természet-, környezet-, állatvédelem beépítése a programokba.

Az egyesület havi rendszerességgel tart foglakozásokat, melyek ugyanazon séma szerint működnek. Ezeket az eseményeket egy adott témára koncentrálva szervezik meg mindig egy kicsit előre gondolkodva az aktuális ünnep, vagy téma szellemében. A foglakozásoknak van egy lelki része, egy kézműves foglakozás része, majd a végén egy játék. Rendszeresen tanulnak a gyerekek ezeken az alkalmakon dalokat, melyeket a táborban megtanítanak a többieknek.

Kelebián két nagy rendezvény kötődik szorosan a KÖSSZ-höz, az egyik a már említett kézműves tábor, a másik a Kelebiai Jótékonysági Adventi Forgatag, mely bevételének egy része a gyerekek nyári táboroztatására fordítódik.

A KÖSSZ ezen kívül fontosnak tartja a gyermekek lelki egészségének fejlődését. Folyamatosan keresik azokat a kapcsolatokat, partnerségeket, amelyek segítenek ezt a célt szolgálni. Ilyen megfontolásból keresték meg a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kiskunhalasi Tagintézményét. A kelebiai gyermekek ennek köszönhetően sérült gyermekekkel találkozhatnak, közös programokban vehetnek részt, ezáltal egymás jobb megértésére, elfogadására próbálják nevelni a fiatalokat.

Jó kapcsolatot tartanak fenn a tompai Dugovics Titusz Cserkészcsapattal, akik gyakran várják őket közös foglakozásokra, melyek célja a természet, mozgás szeretetének erősítése, de sok gyakorlati tudást, praktikát is elsajátíthatnak a gyerekek ezeken a foglakozásokon.

A köszisek (így hívják önmagukat) gyakran vesznek részt sporteseményeken, pl. Fuss az életekért, vagy Kelebiai Sportnap rendezvényein, de segítenek több kelebiai rendezvényen programok biztosításával, lebonyolításával.

Minden év szeptemberében összegyűlik az egyesület apraja-nagyja, hogy egy hálaadó nap keretein belül hálát, köszönetet mondjanak mindazért a segítségért és szeretetért, amit munkájuk során kaptak. Ez a program istentisztelettel kezdődik, ahol mindhárom egyház képviselője felszólal, majd felidézik a tábor legizgalmasabb pillanatait, készülnek egy kis előadással, beszélgetnek, énekelnek.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A KÖSSZ hasonlóan Kelebia civil szervezeteihez, fontos szerepet tölt be a település kulturális életében. Saját kulturális tevékenységükön kívül rendszeresen vesznek részt szervezőként, segítőként a helyi művelődési ház rendezvényein, programjain, de szoros az együttműködésük más intézményekkel és civil szervezetekkel.

Értékteremtő, és értékmegőrző, valamint karitatív tevékenységük, eredményeik figyelembe vételével javaslom a Kelebiai Ökumenikus Szeretetszövetség Egyesület értékteremtő, értékőrző tevékenységének Kelebia Települési Értéktárba történő felvételét.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  Bíró Melinda (2020): Kelebia formális és informális civil szervezetei, mint helyi értékek- Szerepük a település kulturális életében, a hagyományteremtésben és a hagyományápolásban

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

sparga1   sparga2  

A Tavaszi Hérics Tánccsoport

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

A Tavaszi Hérics Tánccsoport értékteremtő, értékőrző tevékenysége

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A Tavaszi Hérics Tánccsoport is egy viszonylag fiatal kezdeményezés. A táncosok vezetője Gregus Zsolt 2012-ben került Kelebiára, és rögtön keresni kezdte a lehetőséget, hogy kedvenc hobbijának, a magyar néptáncnak élhessen. Hamar felvette a kapcsolatot a kelebiai művelődési házzal, hogy kipuhatolja, milyen kezdeményezések vannak ilyen téren, de sajnálattal tapasztalta, hogy a településen nincs hagyománya a néptáncnak, így megszületett a gondolat, hogy Kelebián is alapítani kellene egy tánccsoportot. Az első érdeklődők a tompai néptánccsoportból kerültek ki, őket már régebbről ismerte Zsolt, de nem sok időbe telt, és jelentkezni kezdtek a helyi érdeklődők is, és így amatőrökből megalakult a kis csapat, akik nevüket Kelebia egyik védett növényéről kapták. Mivel nem volt korhatár meghatározva egyaránt jelentkeztek a csoportba az általános iskolástól kezdve a nyugdíjasig minden korosztály képviselői, később pedig a vajdasági Kelebiáról is csatlakozott hozzájuk egy pár, így alakult kis csapat jelenlegi összetétele.

A csoport megalakulásának elsődleges célja a néptánccal való ismerkedés volt.  A táncosok vezetőjének nem voltak nagyratörő ambíciói, csak szerette volna megismertetni a tagokkal a különböző tájegységek zenéit, táncait, felkészíteni őket arra, hogy egy esetleges táncház alkalmával készség szinten tudják táncolni ezeket a táncrendeket. Az sem elhanyagolható Zsolt szerint, hogy: „Szórakoztat, és büszkeséggel tölti el az embert, még akkor is, ha nem profi módon műveli ezt a tevékenységet”

A Tavaszi Hérics fennállása óta (Kelebiai Daloskör mellett) a Kelebiai rendezvények  egyik leggyakrabban felkért előadója, de rendszeresen járnak fellépni Madarasra, Tompára, Kisszállásra, Csikériára, Kiskunhalasra, a határon túl pedig a testvértelepülések közül Bajsára, és alsó Kelebiára, ahol nagyon jó kapcsolat alakult ki Paskó Csaba plébánossal, akit azóta már a magyarországi Kelebia díszpolgárává választottak.

A tánccsoport tevékenységéről csak kevés forrás található a község havonta megjelenő hírmondójában, a fellépéseken kívül kerülik a nyilvánosságot, inkább csak a háttérben tevékenykednek.

Ez persze nem azt jelenti, hogy nem vesznek részt szervesen Kelebia rendezvényeinek szervezésében. Rendszeresen tartanak saját költségükön táncházakat a településen, amelyre a mindenkit szeretettel várnak. Segítik a művelődési ház munkáját a rendezvényeken fellépőként, szervezőként, de volt már rá példa, hogy március 15-i községi megemlékezés programját teljes egészében ők szolgáltatták. Kiterjedt kapcsolataik révén gyakran rajtuk keresztül kerülnek meghívásra népzenei együttesek, akik rendezvény alatti patronálását is ők végzik.

2015-ben a helyi önkormányzat Kelebia Község Kulturális Életéért kitüntető díjban részesítette a csoportot.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A Tavaszi Hérics Tánccsoport hasonlóan Kelebia más civil szervezeteihez, fontos szerepet tölt be a település kulturális életében. Saját kulturális tevékenységükön kívül rendszeresen vesznek részt szervezőként, segítőként a helyi művelődési ház rendezvényein, programjain, de szoros az együttműködésük más intézményekkel és civil szervezetekkel.

Értékteremtő, és értékmegőrző, eredményeik figyelembe vételével javaslom a Tavaszi Hérics Tánccsoport értékteremtő, értékőrző tevékenységének Kelebia Települési Értéktárba történő felvételét.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  Bíró Melinda (2020): Kelebia formális és informális civil szervezetei, mint helyi értékek- Szerepük a település kulturális életében, a hagyományteremtésben és a hagyományápolásban

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

sparga1   sparga2  

Kelebiai Karitász Egyesület

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Kelebiai Karitász Egyesület karitatív és kulturális tevékenysége

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A Kelebiai Karitász Egyesület célja elsősorban a településen szociális illetve karitatív tevékenységek szervezése, irányítása és végzése, és annak támogatása.  Tevékenységeik között szerepel az otthonukban egyedül maradt idősek segítése, gyermekeiket egyedül nevelők, nagycsaládosok támogatása, tanyavilág segítése, ifjúsággondozás szervezése. Segítségnyújtás munka-, és szálláshely közvetítéssel, tanácsadással.

Karitatív tevékenységükön kívül alapszabályukban szerepet kap a rendezvényszervezés is.

Az egyesület tagjai nagyrészt a nyugdíjasok közül verbuválódtak, így nagy az átfedés a Kelebiai Nyugdíjas Egyesület tagságával.

A karitász minden év elején meghatároz egy programtervet, amely tartalmazza az éves feladatokat, melyek között a települési rendezvények segítésén túl saját programok is megjelennek.

Minden évben szerveznek kirándulásokat hátrányos helyzetű gyermekek számára, rendszeresen látogatják például a harkakötönyi Máris-tanyát. A tanya tulajdonosa, illetve a tulajdonos utóda is azt a célt tűzte ki magának, hogy örömet okozzon elsősorban betegeknek, rászorulóknak, gyermekeknek. A területen sokféle játékot kipróbálhatnak a gyerekek, van többek között gokart pálya, különleges biciklik, hinták, csúszdák, körhinta, ugráló vár, különleges játszóház, trambulin és sok más érdekesség, mint például egy egész meseváros apró faházakkal. Egy igazi élmény az apróságok részére, ahonnan sosem távoznak üres kézzel a gyerekek, mindig kapnak valamilyen ajándékot is.

A karitász cserében segítséget szokott nyújtani minden évben a szezon indulása előtt a tereprendezésben takarításban.  

Nem csak gyermekeknek szerveznek kirándulásokat, hanem felnőtteknek is zarándokutakat, például Kalocsára de minden év szeptemberében ellátogatnak a vodicai búcsú helyszínére is.

Kelebia kulturális életéhez képzések, ismeretterjesztő előadások rendezésével is hozzájárulnak, például gyerekeknek szóló előadások szervezésével, mint például a Felvilágosítás másként címet viselő, a család és házasságok erősítését, a keresztény értékrend terjesztését és a családtervezés segítését célzó programokkal vagy a családon belüli agresszióról szóló előadásokkal.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A Kelebiai Karitász Egyesület karitatív tevékenysége önmagában érdemessé teszi arra, hogy a Települési Értéktéktárba helyet kapjon, azonban fontos szerepet tölt be a település kulturális életében is. Saját kulturális tevékenységükön kívül rendszeresen vesznek részt szervezőként, segítőként a helyi művelődési ház rendezvényein, programjain, de szoros az együttműködésük más intézményekkel és civil szervezetekkel.

Értékteremtő, és értékmegőrző tevékenységük, karitatív munkájuk, eredményeik figyelembe vételével javaslom a Kelebiai Karitász Egyesület karitatív és kulturális  tevékenységének Kelebia Települési Értéktárba történő felvételét.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  Bíró Melinda (2020): Kelebia formális és informális civil szervezetei, mint helyi értékek- Szerepük a település kulturális életében, a hagyományteremtésben és a hagyományápolásban

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

sparga1   sparga2  

Kelebiai Kelebiai Daloskör

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

A Kelebiai Daloskör értékteremtő, értékőrző tevékenysége

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

Még a Kelebiai Nyugdíjas Egyesület megalakulása előtt a nyugdíjas klub jó hangú asszonyaiból verbuválódott a Kelebiai Daloskör 2001. szeptember 8-án. Kelebia olaszországi testvér települési kapcsolatának ápolása apropóján vártak vendégeket Montecassianoból a településen. Erre az alkalomra készültek az asszonyok egy pár nótával, de az alkalmi fellépésből csakhamar rendszeres próbák lettek először az iskolában, utána a nyugdíjas házban. Amikor jelenlegi vezetőjük Kovács Márta átvette a daloskör irányítását, a művelődési ház lett a kis csapat otthona, ahol azóta is egy külön próbaterem áll a dalosok rendelkezésére. Bár a művelődési ház patronálja a csoportot, mégis a nyugdíjas egyesület sajátjának tekinti a daloskört és nagyon büszkék elért eredményeikre.

A Kelebiai Daloskör a kezdetek óta rendszeres résztvevője a település rendezvényeinek. Ezek az események a teljesség igénye nélkül: március 15., Húsvét, Pünkösdi hangverseny, Kárpát Fesztivál, augusztus 20., Idősek napja, október 6., október 23., Falualapítás ünnepe. Rendszeresen meghívást kapnak a Szent László napján megrendezett ünnepségre a vitéztelepi iskolához, illetve a testvér települési rendezvényekre. Szoros kapcsolatot ápolnak a bajsai népdalkörrel, a Testvériség Művelődési Egyesülettel, a nagyiratosi Forray Népdalkörrel. Ezen kívül több környező település dalosköréhez járnak népzenei találkozókra: Öttömös, Ásotthalom, Balástya, Szatymaz, Kisszállás, a határon túl pedig Palics.

A kelebiai rendezvényeken nem csak énekelnek, de komplett megemlékezéssel is készülnek, vagy éppen a szervezés oroszlánrészét veszik át a művelődési háztól alkalmanként.

2011-ben Kelebia Község Kitüntető díjat vehettek át.

Rendszeresen vesznek részt népzenei minősítőkön, a Vass Lajos Szövetség által kiírt minősítő országos középdöntőjén arany minősítést szerzett a csoport. (Kovács,2011.)

A daloskör elsősorban népdalokat énekel, dalcsokraik egy-egy tájegységhez kötődnek. Előszeretettel válogatnak Bácska, illetve a dél-alföldi régió dalaiból, ezzel is hangsúlyt fektetve e térség népzenei hagyományainak megismerésének fontosságára.

A daloskör vezetője vallja: „Az együtt éneklés elmélyíti az összetartozás élményét, ami –mivel mégiscsak társas lények vagyunk- az egyik legjobb érzés”.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A Kelebiai Daloskör hasonlóan Kelebia más civil szervezeteihez, fontos szerepet tölt be a település kulturális életében. Saját kulturális tevékenységükön kívül rendszeresen vesznek részt szervezőként, segítőként a helyi művelődési ház rendezvényein, programjain, de szoros az együttműködésük más intézményekkel és civil szervezetekkel.

Értékteremtő, és értékmegőrző, eredményeik figyelembe vételével javaslom a Kelebiai Ökumenikus Szeretetszövetség Egyesület értékteremtő, értékőrző tevékenységének Kelebia Települési Értéktárba történő felvételét.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  Bíró Melinda (2020): Kelebia formális és informális civil szervezetei, mint helyi értékek- Szerepük a település kulturális életében, a hagyományteremtésben és a hagyományápolásban

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

sparga1      

Kacsa-spárga gasztronap

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Kacsa-spárga gasztronap

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A település gasztronapja 2010 óta kerül megrendezésre. Az első két évben spárganapként kezdődött, hiszen a településen többen termelnek zöld illetve fehér spárgát egyaránt. A rendezvényre meghívást kapnak minden évben a vajdasági testvértelepülések - Kishegyes, Bajsa, Bácska-Topolya, Kelebija, Bácsfeketehegy - is, ahol lehetőség nyílik a bemutatkozásra.
A nevező amatőr szakácsok (köztük a helyi civil szervezetek, magánszemélyek stb.), elkészítik otthon a különböző spárgaétel - specialitásaikat, amit egy neves zsűri bírál. A harmadik évtől az egyik helyi vállalkozás, amely kacsatenyésztéssel foglalkozik, felajánlotta, hogy egészüljön ki a program helyben készített kacsaételek megmérettetésével.
A versenyre évről évre többen jelentkeznek, köztük baráti társaságok, intézmények dolgozói köre, térségi falugondnokok, és nem utolsó sorban a testvértelepülések csapatai. A belépés és az ételek kóstolása mindenkinek ingyenes, a kacsa főző és sütő csapatok is ingyen kapják a kacsákat.

Úgy gondoljuk, hogy ez a gasztronap ennek a térségnek érdekes színfoltja, valóban gasztronómiai specialitások kerülnek az nézőközönség elé.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

  A rendezvény kiváló alkalmat teremt a helyi lakosság, a környező települések - határainkon túl is - lakosai számára, hogy az együtt megélt programok keretében ápoljuk értékeinket és megismerjük egymás kulturális hagyományait, ezzel tovább erősítjük kapcsolatainkat, új együttműködéseket kötünk.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  http://www.kelebia.hu
  Kelebiai Hírmondó
  Petőfi Népe
  http://www.baon.hu

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

sparga1 sparga2 sparga3 sparga4

Éber freskó

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

A Krisztus Király Templom szentélyének mennyezetét díszítő freskó

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A kelebiai Krisztus Király Templom közadakozásból épült kalotaszegi stílusban. Az adománygyűjtést Koczkás József, Kelebia első plébánosa kezdte egy évvel a Település megalakulása után 1925-ben. A templom terveit Petrovácz Gyula pesti mérnök készítette, ő javasolta először, hogy a szentély mennyezetét freskóval díszítsék. Ekkor bízták meg Éber Sándor bajai festőművész, aki elkészítette a 80 m2-es művet. A freskó 1929. szeptember 9-én készült el.

Koczkás József a következőképp jellemezte az alkotást: „Krisztis békéjét Krisztus országában kell keresni. Kifejezésre jut ezen gondolat már Krisztus abszolút nyugodt arcában és testtartásában. Jobbja keresztből stilizált jogart tart, balján hívogatólag terjeszti ki a világ felett. Krisztusból mint napból nyugodt, derűs sugárkéve árad ki.
Ugyanaz aureola veszi körül egész alakját. Palástja, mely az eredeti tervektől eltérve kisebbre méreteztetett, így is kifejezésre juttatja, hogy elég nagy minden hozzá fordulót maga alá fogadni. Krisztus alakja és ruhája finoman, arannyal díszítve királyi méltóságot árul el. Övén, szalagon függve REX PACIFICUS felírás.
Palástjának a két előrehajló sarkán alfa és ómega jelzi, hogy országának nem lesz vége. Az emberektől csak töviskoronát és nádszálat nyert királyi ékességül. Az égből azonban két angyal hozza a hatalmas hármas királyi aranykoronát. Örökségül kapta a föld határait, tengertől tengerig. Lábai alatt a föld csupa virágot terem.
A tenger hullámai szelíden nyaldossák a földet. Kettétört kardon áll: uralmához nem kell vérontás. A föld királyainak fejedelme. Előtte XI. Pius pápa fehér reverendában, palástban, stólája két végére helyezett kettős kulcsot ajánl fel.
Az agg Szent István az uralkodásban kifáradva készségesen nyújtja felé a koronáját. XI. Pius pápa jobb oldali profilja legújabb fényképfelvétel után készült. Szent István alakja szándékosan van öregítve, azon gondolat kifejezésére, hogy a jó uralkodás nagy súllyal nehezedik az uralkodóra. Az amorettek bájossá és közvetlenné teszik a képet.”

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

Id. Éber Sándor 1878-ban Ráckeresztúron született. A budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalan növendéke volt 1896 és 1900 között. A monumentális feladatok, a freskófestés vonzotta elsősorban. A Tanítóképző Intézet tanáraként érkezett Bajára 1902-ben, ahol két évtizeden keresztül tanított.

Az 1910-es évektől számos dekoratív, kissé szecessziós, néhol magyaros elemekkel díszített monumentális faliképet, freskót, illetve seccót készített többnyire egyházi megrendelésekre. Élete során 22 templom, illetve iskola falát díszítette faliképeivel.

A monumentális alkotások és az azokat megelőző rajztanulmányok, színvázlatok készítése mellett természetesen számtalan kisebb méretű táblaképet, tájképet, portrét, figurális kompozíciót is készített. Az alföldi táj és a Duna-mellék világát örökítette meg - néha a plein air formákat feloldó, máskor a vonal szerepét kidomborító ábrázolással.

Kiváló munkáságának egyik ékes bizonyítéka a kelebiai Krisztus Király Templom szentélyének mennyezetét díszítő 80 m2 -es freskó, mely egyedülálló szimbolikájával, és monumentális méretével Kelebia legjelentősebb, (és talán legrégebbi) festménye. Mindezen indokok figyelembe vételével javaslom a fent említett műalkotást a helyi értéktárba felvenni szíveskedjenek.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

 

Miskolczi Miklós: Trianon gyermeke Kelebia

 

Magyar Néprajzi Lexikon, I. kötet, Akadémis Kiadó, Budapest, 1967

 

http://www.museum.hu/kiallitas/11519/Id_eber_Sandor_ifj_eber_Sandor_es_eber_Anna_munkassaga


Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

eber1 eber2

Egyhajú virág

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Egyhajú virág kelebiai populációja

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

5–20 cm magas faj. Levelei 13–19 (–27) cm hosszúak, 1,2–3 cm szélesek, szálas-lándzsásak, a főér mentén enyhén csatornásak, tompa-sajka vagy csuklyás csúcsúak; a virággal egy időben jelennek meg, s ekkor vöröses sötétzöldek. Egy (ritkán 2–5), tőálló virág fejlődik, mely(ek)nek színe sötétlilástól a rózsaszínen át a fehérig változhat. A 6 lepelcimpa szálas-lándzsás, tompa vagy kihegyezett, 4–8 (–15) mm széles, 25–37 (–50) mm hosszú. A lepelcimpák tövénél körömszerű, tompa, apró nyúlvány van. A porzószálak száma 6. Összenőtt bibeszála 3 ágra szakad. Termése háromrekeszű, éretten sárgásbarna tok.

Élőhelye:

Inkább mészkedvelő; nálunk valószínűleg késő glaciális reliktum faj, amely nyílt és zárt homoki tölgyesekben, fehérnyáras- tölgyesekben, azok tisztásain, homok pusztagyepekben valamint az ezek helyére telepített akácosokban él.

Fokozottan védett növényfaj, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Előfordulási helyeinek egy része védett természeti terület. Populációinak egyedszáma két terület kivétellel igen alacsony, lelőhelyei kis kiterjedésűek. Valószínűleg nem ismerjük a faj minden állományát. Az egyhajúvirág országosan mintegy 36 jelenleg ismert lelőhelye közül 27 nem természetes vegetációjú területen, főképp telepített erdőkben található. A többi terület, főleg gyepek, a növény fennmaradása érdekében kezelést igényel, rendszeres kaszálást, körültekintő legeltetést.

Magyarországon elsősorban a változatos domborzatú homokterületekhez kötődik, a Nyírségben, a Gödöllői-dombságban és a Duna-Tisza-köze déli részén élnek állományai

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

  Az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum L.) a magyar flóra veszélyeztetett faja, főként populációinak igen kis mérete miatt. Egyedszáma kritikus szintre csökkent részben korábbi gyűjtése, legfőképpen azonban élőhelyeinek megszüntetése, legtöbbször felszántása miatt. Az 1700-as évek második felében jelezték először a fajt az országból. 1941-ben javasolták a faj védetté nyilvánítását (MÁTHÉ & TAMÁSSY 1941), mert a megfigyelések szerint már akkor erősen megfogyatkozott.
A faj reliktum jellege és ritkasága miatt 1993-ban fokozott védelmet kapott (12/1993. KTM miniszteri rendelet). Ez az intézkedés azonban nem hozta meg a várt eredményt. Napjainkra egyedszáma jelentősen lecsökkent, bizonyos, hogy hathatós védelmi intézkedések nélkül magyarországi állományainak nagy része ki fog pusztulni.
Célzott fajmegőrzési programra azért van szükség, mert Magyarországon a 36 lelőhely közül 30 fennmaradása bizonytalan. A faj kelebiai populációjának további védelmének érdekében javaslom az egyhajúvirág felvételét a kelebiai helyi értéktárba.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

 

Kelebia, N46.193008°E19.682081°

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

 

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_690

 

http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/FajmegorzesiTervek/Bulbocodiumhonlapra_kesz_2012_szerz_tart_melleklet.pdf               


Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

egyhaju1 egyhaju2