A XIV-XV. századi kelebiai kincslelet
I. A nemzeti érték adatai
1. |
A nemzeti érték megnevezése: |
|
A XIV-XV. századi kelebiai kincslelet |
2. |
A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter): |
|
A kelebiai bizánci és gótikus kincsek felfedezésének története 1962 májusának elején kezdődött, amikor is Kőszegi Mihály fiatal régész részére Tompa község Tanácsa egy ajánlott csomagot küldött, ami, telis-tele volt kincsekkel. A tárgyak származásáról az derült ki, hogy az erdőgazdaság juttatta be a településre, és egy kisebb nyomozómunka után kiderült, hogy a leletek Kelebiáról, annak is a keleti részérő, Négyesjárásról kerültek elő. Egy erdőtelepítés alkalmával szántották ki a kincseket a földből, melyeket egy bőr vagy textil zsákba, tarisznyába földelhették el. A 97 tételből álló leletanyag 2 gödörből került elő. A 13. század utolsó évtizedei és a 14.század vége között keletkezett ékszerek, ruhatartozékok, gombok legkorábbi darabjai- a láncos-csüngős fejékszerek, filigrános karperecek bizánci típusú készítmények. Találtak köztük gótikus veretek motívumaitól nagyon elütő életfás-galambos boglár-pár töredéket, és egy bizáncias díszítést utánzó veretet is. A leleltek között felbukkantak egyedi és kiemelkedő szépségű gótikus ékességek: Csillag alakú ruhacsat, egy csillag alakú csüngő, melyhez valószínűleg egy üvegmázas gyöngysor is hozzá tartozott valamint oroszlános öntött-áttört palástveret-pár, mely a kelebiai leletanyag legnagyobb tárgytörténeti rejtélyét jelenti. Ezek a leletek talán Szent Márk evangélista kultuszát idézik, és egyedülállónak tekinthetők a hazai anyagban. Ezek a legkiemelkedőbb leletek, de a kincsek között fellelhetők még a Kárpát-medence egykorú, más kincsleletében, és templom körülitemetőjében megszokott tárgyak: préselt lemezdíszek, vésett díszes fejesgyűrűk és igen változatos formájú-díszítésű gombok. A többségében aranyozott ezüsttárgyak össztömege kb. 580 g. A kincsek származását tekintve több lehetséges forgatókönyv került napvilágra. A korábbi kutatások a leletet „AMELLA CONSORTIS PAULI BANI DE M- feiratú, sárkány-ábrázolásos lemeze alapján egy 14. százedben élt kiemelkedően gazda bánhoz, Garai Pálhoz, és feleségéhez Kós asszonyhoz kötötték. Azonban a leletek mennyisége és minősége, és elhasználtsága miatt a későbbi kutatások arra világítottak rá, hogy az ország egyik leggazdagabb családjába tartozó Garai bán pozíciójához, és anyagi helyzetéhez nem mérhetők eme kincsek, és az elrejtésük helye is messze esett a Garai birtokoktól. Az új kutatások arra világítottak rá, hogy az ékességek gazdája, egy egykor jómódú, de lassacskán elszegényedő családé lehetett, akik bizánci-balkáni, vagy velük rokon kauzkázusi kapcsolatokkal rendelkeztek. Így jutottak el Köncsög ispánhoz, aki kun származású volt és családja a tatárjárás utáni zűrzavarban önkényes földfoglalás révén tett szert vagyonára. A leleteket elrejtését egyik leszármazottjához, Tompa Lászlóhoz kötik akinek szálláshelye Kelebia közvetlen „szomszédságában” volt. A leletek Baján, a Türr István Múzeumban lettek elhelyezve.
|
3. |
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter): |
|
A kelebiai bizánci és gótikus leleteket történelmi, és régészeti jelentőségük miatt javasolom a Települési Értéktárba.
|
4. |
A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta): |
|
Baja, Türr István Múzeum (jelenleg)Felfedezésének helye: Kelebia, Négyesjárás
|
5. |
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5): |
|
|
|
Hatházi Gábor(2005.): Pán Bán kincse?, in: Sírok, kincsek, rejtélyek -
|
Mellékletek
Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.
Csillag alakú ezüst ruhacsat
Oroszlános öntött-áttört palástveret