Éber freskó

1.

A nemzeti érték megnevezése:

A Krisztus Király Templom szentélyének mennyezetét díszítő freskó

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

A kelebiai Krisztus Király Templom közadakozásból épült kalotaszegi stílusban. Az adománygyűjtést Koczkás József, Kelebia első plébánosa kezdte egy évvel a Település megalakulása után 1925-ben. A templom terveit Petrovácz Gyula pesti mérnök készítette, ő javasolta először, hogy a szentély mennyezetét freskóval díszítsék. Ekkor bízták meg Éber Sándor bajai festőművész, aki elkészítette a 80 m²-es művet. A freskó 1929. szeptember 9-én készült el.

Koczkás József a következőképp jellemezte az alkotást: „Krisztis békéjét Krisztus országában kell keresni. Kifejezésre jut ezen gondolat már Krisztus abszolút nyugodt arcában és testtartásában. Jobbja keresztből stilizált jogart tart, balján hívogatólag terjeszti ki a világ felett. Krisztusból mint napból nyugodt, derűs sugárkéve árad ki.
Ugyanaz aureola veszi körül egész alakját. Palástja, mely az eredeti tervektől eltérve kisebbre méreteztetett, így is kifejezésre juttatja, hogy elég nagy minden hozzá fordulót maga alá fogadni. Krisztus alakja és ruhája finoman, arannyal díszítve királyi méltóságot árul el. Övén, szalagon függve REX PACIFICUS felírás.
Palástjának a két előrehajló sarkán alfa és ómega jelzi, hogy országának nem lesz vége. Az emberektől csak töviskoronát és nádszálat nyert királyi ékességül. Az égből azonban két angyal hozza a hatalmas hármas királyi aranykoronát. Örökségül kapta a föld határait, tengertől tengerig. Lábai alatt a föld csupa virágot terem.
A tenger hullámai szelíden nyaldossák a földet. Kettétört kardon áll: uralmához nem kell vérontás. A föld királyainak fejedelme. Előtte XI. Pius pápa fehér reverendában, palástban, stólája két végére helyezett kettős kulcsot ajánl fel.
Az agg Szent István az uralkodásban kifáradva készségesen nyújtja felé a koronáját. XI. Pius pápa jobb oldali profilja legújabb fényképfelvétel után készült. Szent István alakja szándékosan van öregítve, azon gondolat kifejezésére, hogy a jó uralkodás nagy súllyal nehezedik az uralkodóra. Az amorettek bájossá és közvetlenné teszik a képet.”

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

Id. Éber Sándor 1878-ban Ráckeresztúron született. A budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalan növendéke volt 1896 és 1900 között. A monumentális feladatok, a freskófestés vonzotta elsősorban. A Tanítóképző Intézet tanáraként érkezett Bajára 1902-ben, ahol két évtizeden keresztül tanított.

Az 1910-es évektől számos dekoratív, kissé szecessziós, néhol magyaros elemekkel díszített monumentális faliképet, freskót, illetve seccót készített többnyire egyházi megrendelésekre. Élete során 22 templom, illetve iskola falát díszítette faliképeivel.

A monumentális alkotások és az azokat megelőző rajztanulmányok, színvázlatok készítése mellett természetesen számtalan kisebb méretű táblaképet, tájképet, portrét, figurális kompozíciót is készített. Az alföldi táj és a Duna-mellék világát örökítette meg - néha a plein air formákat feloldó, máskor a vonal szerepét kidomborító ábrázolással.

Kiváló munkáságának egyik ékes bizonyítéka a kelebiai Krisztus Király Templom szentélyének mennyezetét díszítő 80 m² -es freskó, mely egyedülálló szimbolikájával, és monumentális méretével Kelebia legjelentősebb, (és talán legrégebbi) festménye. Mindezen indokok figyelembe vételével javaslom a fent említett műalkotást a helyi értéktárba felvenni szíveskedjenek.

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

Kelebia

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

Miskolczi Miklós: Trianon gyermeke Kelebia

Magyar Néprajzi Lexikon, I. kötet, Akadémis Kiadó, Budapest, 1967

http://www.museum.hu/kiallitas/11519/Id_eber_Sandor_ifj_eber_Sandor_es_eber_Anna_munkassaga