Kelebiai Galéria

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Kelebiai Galéria

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

2012 márciusa óta egy állandó festménykiállítást látogathatnak a festészet szerelmesei az egykori Teleház épületében. A Kelebiai Galériában kiállított képeket Császár László úr ajánlotta fel 2011-ben szülőfalujának. A képek elhelyezésének lehetőségei közül a már korábban említett épület bizonyult a legmegfelelőbbnek, és a szakértői vizsgálatot követően kiállításra került 64 darabból álló festménygyűjtemény melyek adományozó levelét 2012. március 15-én ünnepélyes keretek között írta alá Maczkó József polgármester úr és Császár László úr.

Az egyedülálló gyűjtemény képei több festőművésztől származnak. Megtekinthetők többek között Csikós András, Lipovniczky László, Monos József, Orvos András, Cs. Nagy András, Nagy B. István, Szász Endre, Szabó János, Fejér Csaba, Uhrig Zsigmond, Markó Erzsébet munkái.

Az alkotók és a galériában kiállított festmények témáiról…

Markó Erzsébet: Korai munkáin erősen érezhető a mester, Kokas Ignác hatása, ami elsősorban a színhasználatban, a tájértelmezésben mutatkozik meg. Később is alkalmazza a széttördelt tájelemeket, megjelenik azonban képein a reneszánsz madonnákra emlékeztető női figura. Valamennyi alkotói korszakát az igényesség, a gazdag, márványos faktúrák színes használata jellemzi.

Uhrig Zsigmond: Tájképeit két elemre építi: az oldott, festői pasztózus háttérre és a háttér előtt grafikai jelként villódzó növényi formák stilizált struktúrájára. Szokványosnak tekinthető tájai ettől a kettősségtől, a festői megoldás és a grafikai struktúrák együttes jelenlététől mégis jellegzetessé váltak.

Fejér Csaba: Az alföldi realisták örökségét felújító vásárhelyi iskola második nemzedékének prominens képviselőjeként a sorsfordulójához érkezett paraszti világ azon pillanatáról ad sajátos röntgenfelvételt, amikor a régi és az új küzdelme már eldőlt, s az egykori rideg életforma már csak töredékeiben, a külsőségek, ill. az emlékek szintjén él tovább. Egyszerre tükröz megértést és kritikát a híven tolmácsoló dokumentarista stílusa , az értékek relatív voltából adódó kétkedést és türelmes, szívós bizonyosságkeresést. Mindezt két szín, a szürke és a barna sokhangú regiszterén, lebilincselő mívességgel, a gesztusfestészet eszközbeli eredményeinek egyéni asszimilálásával adja elő.

Szabó János: Főiskolai mesterei: Kádár György, Konecsni György és Barcsay Jenő. Figurális, a színek kifejezőerejére épített festészete napjaink emberi tartalmait igyekszik képpé formálni. Képei mondanivalója nem egyszerre villan fel, hanem a folyamatos látvánnyal összegződnek azok az emocionális élmények, melyek kifejezésére törekszik.

A képi élményt sommásan, olykor elvonatkoztatva rögzíti, és az így született látványból a kiemelendőket színekkel vagy technikákkal fokozza.

Szász Endre: A klasszikus mesterek technikájából merítő, s azt szürrealisztikus elemekkel ötvöző festői stílusával széles körben ünnepelt festővé vált. Magyarországon egy újabb műfajban kamatoztatta tehetségét, a porcelán – mint számára eddig kiaknázatlan terület- némi felfogásbeli változást is hozott a festő számára. A hollóházi porcelán manufaktúrában több jelentős porcelánmotívumot jegyez.

Opálos szürkében játszó képzeletbeli, szürrealisztikus alakjait egyesítette a keleti ornamentika vonaljátékának stílusával.

Művészete egyedi és festészetben meghatározó, iskolateremtő. , a XX. századi hazai grafikában

Nagy B. István: "Ha a magyar festészetben van igazi kolorista, akkor Nagy B. István korszakos jelentőségű képviselője ennek. Színkultúráját nem sokan tudják utolérni vagy meghaladni.

A színek hangulati arányrendjével úgy tudja megszólítani a kép nézőjét, úgy tud megjeleníteni egy karaktert, hogy az az érzésünk támad, mintha találkoztunk volna már az illetővel, mintha már ismernénk őt." – mondta róla Földi Péter festőművész

Cs. Nagy András: Művei az ész és az érzelem harmonikus együttműködéséről tanúskodik. A nyírségi paraszti világig visszavezethető festészete nemcsak az európai kubizmusban és a geometrikus absztrakcióban, de a futurizmusban és az expresszionizmusban, valamint a nyers művészetben (art brut) és a jelképiségben ugyanúgy gyökerezik.

Orvos András: Festményei geometrikus szerkezetbe foglalt növénymotívumokra épülnek. Egy-egy részletet kinagyít, színben és plasztikában felfokozva jeleníti meg. 1986 óta tájképeit a Dunakanyar ihleti. A Galériában Vác környékét ábrázoló sorozata található.

Monos József: Megigézi a tájban lakozó általa ősi erőnek hívott dinamizmus. A tájban és az emberben lakozó erőt kutatja, erről az ősi erőről szólnak a képei, amelyek tükörképei a tájban rejlő harmóniának. Kolorista festőiségét büszkén vállalja. A természet soha sem ugyanolyan, folyton változik - vallja, ez a szín-szimfónia, ez a tobzódás tiszteletet parancsol, gyönyörködtet, elbűvöl.

Lipovniczky László: Festeni először Szőnyi Istvánnál tanult, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Mestere: Benkhard Ágost

Csikós András: Leggyakrabban az alföldi tájat, a várost és a város környéki tanyákat, a kisvárosi vedutákat, a Tisza holtágait és ártereit ábrázolta, először visszafogott színvilággal, majd egyre több színt használva. Legnagyobb erényének tartotta, hogy megmaradt vásárhelyinek, s mindig azt rajzolta, festette, amit környezetében látott. Képei fő értéke a részlet szépségeinek megragadása, s az egyedi tájkarakter bemutatása.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

 

A Kelebiai Galéria festményeihez fogható gyűjtemény csak igen kevés településnek adatik meg.

A fenti indok figyelembe vételével kérem a Kelebiai Galériát a helyi értéktárba felvenni szíveskedjenek.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

  Kelebia

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  Kelebiai Hírmondó, IX. évf. 4-5.sz.

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

galeria1 galeria2 karpat3