Tarka sáfrány

1.

A nemzeti érték megnevezése:

 

Tarka sáfrány kelebiai populációja

 

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

 

A nősziromfélék családjába tartozó „krókusz” növénynemzetség neve a görög "kroké", azaz fonal szóból származik, mely a virágok fonalszerű, 3 ágú bibéjére utal. Sárgát jelentő "sáfrány" szavunk pedig arab eredetű, s ez szintén a bibére, ill. ennek sárga (sokszor vöröses narancssárga) színére vonatkozik. A nemzetség zöme a Mediterráneumban él és hegyvidéki növény. Hazánkban vadon 5 faj fordul elő, s ezek mindegyike védett. A tarka sáfrány kis termetű, mindössze 5-10 cm-es, hagymagumós évelő növény. Virágai hosszúkás-harang alakúak, fehér v. halványibolya színűek, a külső lepelcimpáikon 3-3 hosszanti lefutású ibolyás csík található. A lepellevelek közül kiálló bibe vékony, bunkóalakú, narancssárga. Porzói sárgák. Termése háromrekeszű tok, hengeres vagy orsó alakú, csúcsán rövid csőrben végződik. Tőállású levelei csak néhány mm szélesek és-a nemzetségre jellemzően - fehéres középerűek. Laza, humuszos, homokos-löszös altalajú tölgyesekben, gyepekben, sztyeplejtőkön valamint az ide telepített akácosokban él. Hazánkban éri el elterjedésének ÉNy-i határát.

Előfordulása: Gödöllői-dombvidék, Bakonyalja, Külső-Somogy, Tolnai-hegyhát, Kis-Alföld, Mezőföld, Tengelici-hegyvidék, Pesti-sík, Turján-vidék, Duna-Tisza köze, Nyírség, Bereg-Szatmári-sík.

 

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

  A tarka sáfrány az egyhajúvirághoz hasonlóan a magyar flóra veszélyeztetett faja, bár egyedei több helyütt megtalálhatók az országban, mégis védett növényeink közé tartozik. Páratlan szépsége és ritkasága mindenképp méltóvá teszi a települési értéktárba való felvételre.

 

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

  Kelebia, N46.193008°E19.682081°

 

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

  Farkas Sándor, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei.
  https://www.bfnp.hu/hu/tarka-safrany-crocus-reticulatus
  http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_269

Mellékletek

Térkép, archív fénykép(ek) és egyéb illusztráció(k) a javasolt értéktári elem jellege szerint, illetve az elérhetőség függvényében.

  tarkasafrany