1.

A nemzeti érték megnevezése:

Trianoni emlékmű

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

Kelebia központjában 2015.június 7-e óta szoborcsoport emlékeztet a 95 évvel ezelőtti nemzetragédiára és az együvé tartozásra. Erdély Felvidék, Délvidék, a Kárpátok, az Őrvidék és Kelebia földjét is őrzi a trianoni emlékmű. A közadakozásból készült hármas szoborcsoport, amit egy székelykapu, egy kettős kereszt és egy turul madár alkot, Vámos János szívből jövő gondolata volt. Teremtő erő volt az elképzelésben, Ő találta az alkotót Gysergyóban. Kezdeményezője volt a gyűjtésnek, melynek irányítását átvette az önkormányzat és sokan támogatták. Az emlékmű elhelyezését is önzetlen segítők közös munkája szolgálta.

A székely kapuk, Erdély népi fafaragásának gyöngyszemei. Eredetileg a székely ház mértékadó dísze és koronája. Szinte élővé válik azáltal, hogy bekerül a hétköznapi, küzdelmes élet vérkeringésébe, az alkotó ember szinte lelkét leheli bele, amikor kifaragja és Isten nevét vési rá szelíd, áhítatos betűvel. A turul madár a magyarok ősi hitvilágának emléke, az égi hatalom és az uralkodói fensőbbség megtestesítője, az isteni gondviselés és iránymutatás nemzeti jelképe. Turulszobraink a magyarság megmaradását a történelmi Magyarország egész területén.

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

A Krisztus Király Templommal szemben jelképesen elhelyezkedő emlékmű ékes példája a külhoni magyarság mellett érzett szolidaritásnak, és annak az összefogásnak, amely nemcsak a szoborcsoport létrehozásában közreműködők sajátja volt, hanem a trianoni határok meghúzását követően a Kelebiát felépítő embereket is jellemezte.

Nemcsak esztétikailag gazdagítja településünk életét, de emlékeztet bennünket történelmünkre, kötelességeinkre, felhívja figyelmünket hagyományaink megőrzésének fontosságára.

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

1.

A nemzeti érték megnevezése:

Krisztus Király Templom

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

A kelebiai Krisztus Király Templom közadakozásból épült kalotaszegi stílusban. Az adománygyűjtést Koczkás József, Kelebia első plébánosa kezdte egy évvel a Település megalakulása után 1925-ben. A templom terveit Petrovácz Gyula pesti mérnök készítette.

Az építkezés az utókort is meglepő tempóban folyt, hála a kivitelező kiskőrösi Molczer Sándor és Molczer Henrik építőmesterenek. 1928 decemberére nagyjából befejeződtek az építkezési munkálatok.

Az építkezések befejezése messze nem jelentette, hogy a templom készen állt.

Az 1929-es évben készült el a belső berendezés. A padokat köz és községi adakozásból vásárolták, az oltár költségeire Vujkovics Czviin Martin szabadkai bunyevác gazda 3000 pengő árának megfelelő búzamennyiséget ajánlott fel, az örökmécses árát Csajkás Margit fizette, Kákonyi Kálmán erdőőr a szent sír oltárra adott pénzt. Hanák Imre megvette azt a harangot, amit 1929. április 21-én emeltek fel a toronyba és szólaltattak meg először.

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

A Krisztus Király templom egyedi, impozáns küllemével a térség templomai közül kiemelkedik, hiszen nincs még egy hasonló stílusban épült templom a környező településeken. Megépülésének története pedig ékes bizonyíték arra, hogy a trianoni békediktátumban elszakított Szabadka Szabad Királyi Város magyarnak maradt ősi földjén mekkora közösségi erő létezett. Ebben rejlik igazi értéke, hogy ezek az emberek mennyire elköteleződtek egymás iránt, a közösség iránt, a határon túl rekedt magyarság iránt.

Ezt szimbolizálja az is, hogy a templom főbejárata Szabadka felé néz.

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

1.

A nemzeti érték megnevezése:

Tarka sáfrány kelebiai populációja

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

A nősziromfélék családjába tartozó „krókusz” növénynemzetség neve a görög "kroké", azaz fonal szóból származik, mely a virágok fonalszerű, 3 ágú bibéjére utal. Sárgát jelentő "sáfrány" szavunk pedig arab eredetű, s ez szintén a bibére, ill. ennek sárga (sokszor vöröses narancssárga) színére vonatkozik. A nemzetség zöme a Mediterráneumban él és hegyvidéki növény. Hazánkban vadon 5 faj fordul elő, s ezek mindegyike védett. A tarka sáfrány kis termetű, mindössze 5-10 cm-es, hagymagumós évelő növény. Virágai hosszúkás-harang alakúak, fehér v. halványibolya színűek, a külső lepelcimpáikon 3-3 hosszanti lefutású ibolyás csík található. A lepellevelek közül kiálló bibe vékony, bunkóalakú, narancssárga. Porzói sárgák. Termése háromrekeszű tok, hengeres vagy orsó alakú, csúcsán rövid csőrben végződik. Tőállású levelei csak néhány mm szélesek és-a nemzetségre jellemzően - fehéres középerűek. Laza, humuszos, homokos-löszös altalajú tölgyesekben, gyepekben, sztyeplejtőkön valamint az ide telepített akácosokban él. Hazánkban éri el elterjedésének ÉNy-i határát.

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

1.

A nemzeti érték megnevezése:

Szent István szoborkompozíció

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

Kelebia központjában 2016. augusztus 20-án került felavatásra Kelebia központjában egy szoborkompozíció, mely a „Szent István felajánlja az országot Máriának” címet viseli. A szobor célja, hogy felidézze ezt a teljes eseményt, s egyben méltóan szolgálja az emlékezést. Ezen szobor témaválasztása a hagyományokat folytatva és azt tiszteletben tartva kívánja megjeleníteni a felajánlásnak azt a pillanatát, mikor Szent István Szűz Mária oltalmát kéri tudván, hogy közeleg az elmúlás s az ország sorsa Imre herceg halála miatt bizonytalanná vált.

A kompozíció részei

A megmutatni kívánt jelenetnek három fő eleme van. Szt. István, Mária és az oltalmára bízott ország, azaz szimbóluma, a Szent Korona. Ennek a jelenetnek az ábrázolása már sokféle formában megtörtént, úgy festményen, mint szoborban vagy egyéb módon. A kompozíció megálmodói azt szerették volna láttatni a szobrászat eszközeivel, hogy e három különböző, térben és időben össze nem rendelhető elemet miként lehet mégis egy ikonográfiai egységbe illeszteni.

Az anyagválasztás, az egymáshoz viszonyított arányok, a térbeli elhelyezés mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a végső mondanivaló egyértelművé váljon a néző szemében.

Az anyagválasztásnál elsődleges szempont volt, hogy időt álló, nemes anyagból, készüljön mely méltó arra, hogy a szobor mondanivalójának fontosságát hangsúlyozza, ugyanakkor lehetőséget biztosítson a jó anyagválasztás a különbségek finom érzékeltetésére.

Ennél a szobornál lényeges elem, hogy a szemlélő bizton el tudja különíteni a szereplőket s érezhető legyen, az egyes elemek hogyan kapnak hangsúlyt vagy lesznek visszafogottabbak a másikkal szemben, kerülve ezzel a „ zsánerkép „ jelleget.

kovácsoltvas „ jellegű tartó szerkezet. Fontos a tartó szerkezet mivel a harmadik elem a Korona itt helyezkedik el, kissé rejtve, átírva, mintegy díszítménnyé nemesítve azt. Csak a körvonalai. illetve sematikus képe jelenik meg úgy, mint az ólomüveg ablakok bordái, anyagában illeszkedve a vastartó szerkezethez, ugyanakkor mégis kiemelésre kerülne bizonyos részeinek aranyozásával.

Az anyagok helyes megválasztásán túl a formai megoldások azok melyek leginkább hatnak az érzékeinkre.

A bronz Szent István figura mintázottsága, drapériának, kezeknek, fejnek a formai részlet gazdagsága élővé varázsolja számunkra a fő alakot, miközben Mária kőbe faragott kissé statikus, zárt formájával azt közvetíti számunkra, hogy Ő egy fenséges jelkép, akihez mintegy imádsággal és alázattal fordul a halandó. A vasszerkezet még egy ennél is finomabban árnyalt szimbólumot rejt, ami annyira magasztos és Szent (Korona), hogy azt csak sejtetni, megidézni lehet.

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

A Szent István szoborkompozíció, mely államalapító királyunk legbelső lelki indíttatását ábrázolja a Krisztus Király Templommal és a Trianoni emlékművel közösen egyfajta szakrális háromszöget hoz létre a település központjában. Már rég óta igény volt a településen egy hasonló volumenű köztéri szobor felállítására, mely impozáns megjelenésével a település központjának egyik ékkövévé vált.

1. Mindezen indokok figyelembe vételével javaslom Szent István szoborkompozíció felvételét a helyi értéktárba.

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

1.

A nemzeti érték megnevezése:

Kelebiai spárgatermesztés

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

A spárga régóta különleges ételnek számít, a ZÖLDSÉGEK KIRÁLYA, A KIRÁLYOK ZÖLDSÉGE! Eredete máig vita tárgyát képezi. Írásos emlékek azt bizonyítják, hogy már az egyiptomiak és a rómaiak is ismerték, termesztették és hasznosították. Hamar közkedvelt növénnyé vált, ám a XX. századig csak a fehér változatát fogyasztották. Később fokozatosan ismertté vált a zöld spárga is, mely kecses formája és különleges ízvilága miatt hamarosan a vegetáriánusok, a fogyni vágyók és az ínyencek kedvencévé vált. A spárga szezonja - április közepétől június közepéig tart. Íze egyedülálló, termesztése munkaigényes, viszonylag rövid ideig lehet csak szedni.

Kelebián már a múlt század közepén is tettek kísérletet a termesztésére.

A palántákat 140-150 centis sortávolságra és 40-50 centis tőtávolságra ültetjük. A halványított spárga esetében a harmadik év tavaszán, közvetlenül a fagyok felengedése után 30-35 centi magas és 40 cm széles bakhátat húzunk a sor fölé. A spárga a harmadik évtől ad megfelelő mennyiségű termést. Akkor szedjük, ha a sípok elérték a 15-20 centis méretet. A hajtásokat a talajfelszín alatt kézzel törve, vagy késsel vágva lehet betakarítani. Az értékesítésre szánt termét osztályozni kell. A legjobb minőségű spárgasíp egészséges, egyenes, nem üreges, zárt fejű (nem állnak el a levelek), 15-20 centi hosszúságú, és darabonként nem kisebb, mint 33 gramm, és halványított spárga esetében hófehér. A szedést júliusig naponta végezzük, majd takarjuk ki a növényeket, és hagyjuk őket kihajtani.

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

A spárga egyike a legígéretesebb zöldségféléknek. A talaj- és éghajlati viszonyok kedvezőek, az európai piacok közel vannak és korlátlanok, tehát ez a növény is azoknak a terményeknek a sorába állítható, amelyeket a legjobb minőségben és a leggazdaságosabb tudunk előállítani.  A Csengele–Kelebia–Kiskőrös háromszög adja a hazai spárgatermés 80 százalékát. Az egyik legfőbb mezőgazdasági termék a spárga, amelynek termesztése egy ideje komoly szerepet játszik az itt élő családok megélhetésében, reméljük a jövőben is. Az évenkénti Spárga-gasztronap megrendezésével, ahol a szakmai megbeszélések mellett a bemutatjuk a spárga elkészítési módjait, lehetőséget biztosítunk arra is, hogy ki-ki megkóstolhassa az elkészült ételkülönlegességeket.

Fentieket figyelembe véve kérjük, a kelebiai spárgatermesztést a kelebiai helyi értéktárba felvenni szíveskedjen.

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

1.

A nemzeti érték megnevezése:

Spárga

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

A spárga - latin nevén Asparagus Officinalis – egyike a legértékesebb zöldségféléinknek. Étkezésre a földalatti, megvastagodott csíraszerű hajtásait használjuk, innen eredhet kevésbé ismert magyar neve a csirág is. Első magyar nyelvű előfordulása spárgafű néven az 1525 körüli időből származik. Jelentése „a liliomfélék családjába tartozó, konyhakertben is termesztett növény”. Az olasz eredetű szó forrása latin, illetve görög. Magyarországra a mediterrán kertkultúra révén a salátával, az articsókával, és az egressel együtt került. Az egyiptomiak is ismerték, majd a rómaiak és a görögök is termesztették. Egyszikű évelő növény, zsenge hajtásait fogyasztjuk. Tartalmaz kálciumot, foszfort, vasat, nátriumot, káliumot, béta karotint, niacint, folsavat, és C, B1, B2, B6 vitamint. Nyomelemekben is gazdag. A szakirodalmak többféle gyógyhatásával is foglalkoznak. Elsősorban vízhajtó és vesekő eltávolító hatása miatt ismert.

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeinek gyűjteménye – Agrármarketing Centrum – Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.

1.

A nemzeti érték megnevezése:

Miskolczi Miklós író, újságíró munkássága

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

Miskolczi Miklós író, újságíró 1938. július 2 – án született Szabadkán. Gyermekkorának egy részét Kelebián töltötte, majd 16 évesen került Dunaújvárosba, ahol 1961 – tól a Dunaújvárosi Hírlap újságírójaként tevékenykedett. 14 év után egy székesfehérvári majd budapesti kitérőt követően került vissza 1981 – ben Dunaújvárosba főszerkesztőként. A dunaújvárosi élete során érett mondhatni újságíróból szociográfussá. Több kötete jelent meg a dunaújvárosi emberek életéről, gondjairól. Ilyen pl.: A húszéves Dunai vasmű, vagy Az első évtized. Mégis talán a legátfogóbb szociográfiai kötete a Város lesz, csakazértis, amely 1980 – ban jelent meg. 2006 – ban „Dunaújváros Díszpolgára” elismerésben részesült. 1992 – ben a lett a Kiskegyed című hetilap alapító főszerkesztője. Forgatókönyvírója volt például a Szomszédok című népszerű televíziós sorozatnak.

Miskolczi Miklós folyamatosan visszatér Kelebiára, baráti kapcsolatot ápol az itt élőkkel, rendezvényeinkre szívesen ellátogat. 1996 – ban szervezte meg a Kelebiáról elszármazottak találkozóját. 2009 – ben megírta a nyugdíjas egyesület színjátszóinak az Unió macskája című komédiát, továbbá a falu születésének 90. évfordulójára a Születés a homokon című dokumentumjátékot.

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

1.

A nemzeti érték megnevezése:

Kőrös-éri Tájvédelmi Körzet kelebiai területei

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

Az ország déli szöglete, Kelebia, Öttömös, Ásotthalom, és Mórahalom környékének homok- és löszvidékét valamikor üde rétek szikesedésre hajlamos buckaközök, tagolták. A táj egykori arculatát ma már csak maradványfoltok őrzik. Ezek egy része helyi-, vagy országos védelmet élvez. A hatásosabb oltalom érdekében ezek a területfoltok, - szám szerint tizenhárom -, 2013. januárja óta egy tájvédelmi körzetet alkotnak, ez a Körös-éri Tájvédelmi Körzet.

A 2223 hektár kiterjedésű tájvédelmi körzet egy hajdani természetes vízfolyás, a Kőrös-ér nevét viseli. A ma Körös-éri főcsatorna a környék felszíni vizeinek elvezetését szolgálja.

A szigetszerű természetes és természetközeli élőhelyfoltokat vagy a mély fekvés, vagy a rendkívül csekély termőerő miatt, nem volt érdemes művelésbe vonni, de még ezek ősi növénytakarója is változott a tágabb környezet átalakítása és a hosszú évek óta megfigyelhető szárazodás nyomán.

A Körös-éri Tájvédelmi Körzet déli területfoltjai többnyire az évtizedeken át szigorú elzártság alatt álló határsávban húzódnak. Közös jellemzőjük a buckaközök egykori vízgazdagsága. Ez annak az üledékföldtani sajátosságnak köszönhető, hogy a futóhomok borítás itt már csak felszíni és egyre szakadozottabb, az alatta települt pleisztocén-végi lösz pedig viszonylag jobb vízzárást biztosít. Néhány km-rel délebbre – már a Vajdaság területén, a Palicsi- és Ludasi-tó vonalában – véget is ér a Duna-Tisza közi homokvidék és ott simul bele Felső-Bácska lösz-síkságába.

Az itt kialakítandó területegységek: A tájvédelmi körzet legnyugatibb és legnagyobb része a Kelebiai halastavak és erdők. A természetes terepmélyedésekben kialakított halastavak vízellátása ma már nem rendszeresen biztosítható a Körös-érből. Így a nyílt vízfelületek megjelenése véletlenszerű, a tómedrek olykor begyepesednek. Csapadékosabb időszakokban a tavak vize táplálékforrást biztosít a gém- és kócsagfélék részére. A telepített és természetes erdők ragadozó- és énekesmadár- állománya igen változatos. A környező természetközeli erdőfoltokkal is tarkított területet kaszálóként és legelőként hasznosítják. Itt találhatók az egyhajú virág és a tarka sáfrány jelentős hazai állományai. Ezeken a még fennmaradt száraz gyepeken és parlagokon él Európa legritkább emlősállata a délvidéki földikutya.

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

egyben legveszélyeztetettebb emlősfaja, a fokozottan védett délvidéki földikutya élőhelyei is. Ezen védett fajok egy része Kelebia területén található.

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

1.

A nemzeti érték megnevezése:

kelebiai korai cseresznye

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

Nagyon korai, május végén érik, igen tetszetős gyümölcs. Valószínűleg olasz eredetű, talán Garibaldi katonái közül hozhatta valaki Kelebiára, ugyanis Türr Lajos parancsnoksága alatt sok Baja környéki katona szolgált. Gyümölcse közepes vagy nagy méretű, alakja gömbölyű. Héja értével sötétpiros színű, feltűnően fénylő, tükröző, húsa elég kemény, sötét kárminpiros, bő levű. Egykor csomózva vitték a piacra.

Származása: 1947-ben találta Korponai Gyula és Maliga Pál Kelebia község határában, Vasút Mátyás gyümölcsösében. 1947-ben Kelebián az első szedésből május 17-én nagyobb mennyiség került eladásra.

Kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű veszélyeztetett ritka szőlő –és gyümölcsfajták jegyzékén szerepel (150/2004.(X.12.)FVM rendelet 5.sz. melléklet).

Petőfi Népe 1960 május 19. csütörtöki számában az alábbiakat olvashatjuk: „Megkezdték a kelebiai cseresznye szállítását. Beérett Kelebián, megyénk déli községében, a rövidszárú, úgynevezett olasz korai cseresznye. Az idén a szokottnál 8-10 nappal később került piacra hazánk legkoraibb cseresznyéje, mert a május elejei hűvös idő akadályozta az érést. Az első szállítmányt -három kg-ot- vasárnap adták el a földművesszövetkezetnek.
Hétfőn már 40 kilogrammot szállítottak be, kedden pedig 200 kiló cseresznyét küldött a földművesszövetkezet Budapestre. A hirtelen meleg következtében szerdán már 20-25 mázsa cseresznyét adtak át a kelebiai gazdák és a termelőszövetkezetek a helyi földművesszövetkezetnek. Ebben az évben is jó termés ígérkezik cseresznyéből, hiszen csak a koraiból 9-10 vagonra számítanak Kelebián. A kelebiai korai cseresznye belföldön, főleg Budapesten kerül a piacra.”

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

Surányi Dezső – Biokultúra 2013/1
Mohácsy-Maliga: Cseresznye –és meggytermesztés Mezőgazdasági kiadó 1956.
Petőfi Népe 1960. május 19. csütörtök
Petőfi Népe 1966. november 4. péntek

1.

A nemzeti érték megnevezése:

Kelebiai Galéria

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

2012 márciusa óta egy állandó festménykiállítást látogathatnak a festészet szerelmesei az egykori Teleház épületében. A Kelebiai Galériában kiállított képeket Császár László úr ajánlotta fel 2011-ben szülőfalujának. A képek elhelyezésének lehetőségei közül a már korábban említett épület bizonyult a legmegfelelőbbnek, és a szakértői vizsgálatot követően kiállításra került 64 darabból álló festménygyűjtemény melyek adományozó levelét 2012. március 15-én ünnepélyes keretek között írta alá Maczkó József polgármester úr és Császár László úr.

Az egyedülálló gyűjtemény képei több festőművésztől származnak. Megtekinthetők többek között Csikós András, Lipovniczky László, Monos József, Orvos András, Cs. Nagy András, Nagy B. István, Szász Endre, Szabó János, Fejér Csaba, Uhrig Zsigmond, Markó Erzsébet munkái.

Az alkotók és a galériában kiállított festmények témáiról…

Markó Erzsébet: Korai munkáin erősen érezhető a mester, Kokas Ignác hatása, ami elsősorban a színhasználatban, a tájértelmezésben mutatkozik meg. Később is alkalmazza a széttördelt tájelemeket, megjelenik azonban képein a reneszánsz madonnákra emlékeztető női figura. Valamennyi alkotói korszakát az igényesség, a gazdag, márványos faktúrák színes használata jellemzi.

Uhrig Zsigmond: Tájképeit két elemre építi: az oldott, festői pasztózus háttérre és a háttér előtt grafikai jelként villódzó növényi formák stilizált struktúrájára. Szokványosnak tekinthető tájai ettől a kettősségtől, a festői megoldás és a grafikai struktúrák együttes jelenlététől mégis jellegzetessé váltak.

Fejér Csaba: Az alföldi realisták örökségét felújító vásárhelyi iskola második nemzedékének prominens képviselőjeként a sorsfordulójához érkezett paraszti világ azon pillanatáról ad sajátos röntgenfelvételt, amikor a régi és az új küzdelme már eldőlt, s az egykori rideg életforma már csak töredékeiben, a külsőségek, ill. az emlékek szintjén él tovább. Egyszerre tükröz megértést és kritikát a híven tolmácsoló dokumentarista stílusa , az értékek relatív voltából adódó kétkedést és türelmes, szívós bizonyosságkeresést. Mindezt két szín, a szürke és a barna sokhangú regiszterén, lebilincselő mívességgel, a gesztusfestészet eszközbeli eredményeinek egyéni asszimilálásával adja elő.

Szabó János: Főiskolai mesterei: Kádár György, Konecsni György és Barcsay Jenő. Figurális, a színek kifejezőerejére épített festészete napjaink emberi tartalmait igyekszik képpé formálni. Képei mondanivalója nem egyszerre villan fel, hanem a folyamatos látvánnyal összegződnek azok az emocionális élmények, melyek kifejezésére törekszik.

A képi élményt sommásan, olykor elvonatkoztatva rögzíti, és az így született látványból a kiemelendőket színekkel vagy technikákkal fokozza.

Szász Endre: A klasszikus mesterek technikájából merítő, s azt szürrealisztikus elemekkel ötvöző festői stílusával széles körben ünnepelt festővé vált. Magyarországon egy újabb műfajban kamatoztatta tehetségét, a porcelán – mint számára eddig kiaknázatlan terület- némi felfogásbeli változást is hozott a festő számára. A hollóházi porcelán manufaktúrában több jelentős porcelánmotívumot jegyez.

Opálos szürkében játszó képzeletbeli, szürrealisztikus alakjait egyesítette a keleti ornamentika vonaljátékának stílusával.

Művészete egyedi és festészetben meghatározó, iskolateremtő. , a XX. századi hazai grafikában

Nagy B. István: "Ha a magyar festészetben van igazi kolorista, akkor Nagy B. István korszakos jelentőségű képviselője ennek. Színkultúráját nem sokan tudják utolérni vagy meghaladni.

A színek hangulati arányrendjével úgy tudja megszólítani a kép nézőjét, úgy tud megjeleníteni egy karaktert, hogy az az érzésünk támad, mintha találkoztunk volna már az illetővel, mintha már ismernénk őt." – mondta róla Földi Péter festőművész

Cs. Nagy András: Művei az ész és az érzelem harmonikus együttműködéséről tanúskodik. A nyírségi paraszti világig visszavezethető festészete nemcsak az európai kubizmusban és a geometrikus absztrakcióban, de a futurizmusban és az expresszionizmusban, valamint a nyers művészetben (art brut) és a jelképiségben ugyanúgy gyökerezik.

Orvos András: Festményei geometrikus szerkezetbe foglalt növénymotívumokra épülnek. Egy-egy részletet kinagyít, színben és plasztikában felfokozva jeleníti meg. 1986 óta tájképeit a Dunakanyar ihleti. A Galériában Vác környékét ábrázoló sorozata található.

Monos József: Megigézi a tájban lakozó általa ősi erőnek hívott dinamizmus. A tájban és az emberben lakozó erőt kutatja, erről az ősi erőről szólnak a képei, amelyek tükörképei a tájban rejlő harmóniának. Kolorista festőiségét büszkén vállalja. A természet soha sem ugyanolyan, folyton változik - vallja, ez a szín-szimfónia, ez a tobzódás tiszteletet parancsol, gyönyörködtet, elbűvöl.

Lipovniczky László: Festeni először Szőnyi Istvánnál tanult, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Mestere: Benkhard Ágost

Csikós András: Leggyakrabban az alföldi tájat, a várost és a város környéki tanyákat, a kisvárosi vedutákat, a Tisza holtágait és ártereit ábrázolta, először visszafogott színvilággal, majd egyre több színt használva. Legnagyobb erényének tartotta, hogy megmaradt vásárhelyinek, s mindig azt rajzolta, festette, amit környezetében látott. Képei fő értéke a részlet szépségeinek megragadása, s az egyedi tájkarakter bemutatása.

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

A Kelebiai Galéria festményeihez fogható gyűjtemény csak igen kevés településnek adatik meg.

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

1.

A nemzeti érték megnevezése:

Kelebiai Kárpát Fesztivál

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

A Kelebiai Kárpát Fesztivál a település legnagyobb nyári rendezvénye. A 2004 – ben induló, több mint 10 éves múltra visszatekintő rendezvény célja, hogy kapcsolatot teremtsen Kelebia és más határon túli települések között (Vajdaság, Erdély, Felvidék, Kárpátalja). Általában július közepén kerül megrendezésre.
Az eleinte 10 napos rendezvény a magyar művészeti és kulturális értékek lehető legszélesebb spektrumát kínálta az érdeklődőknek. A rendezvény tehát széleskörű – nemzetközi és regionális – együttműködés, összefogás a kultúra, a hagyományok és a művészet területén.
A Fesztiválon minden korosztály képviselteti magát. A sport, a képzőművészet, a koncertek és a hagyományőrző rendezvények sem hiányoznak a palettáról. Célközönség elsősorban a kelebiai lakosság, ezen túl pedig a dél – alföldi régió, valamint a határon túli települések lakosai. A rendezvény célja továbbá, hogy a települések között egyfajta multikulturális csere jöjjön létre, amely főként a nyári fesztiválra koncentrálódik, de az év további részében sem szünetel.

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

A Kelebiai Kárpát Fesztivál a település falunapjából nőtte ki magát, több mint 10 évvel ezelőtt. A rendezvény programjai határon átívelő kapcsolatot teremtettek a környező települések lakosságával. Évek óta nem csak e nyári rendezvényünk állandó vendégei a határon túli települések (Bajsa, Kishegyes, Kelebija stb.) csoportjai.

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

1.

A nemzeti érték megnevezése:

Délvidéki földikutya kelebiai populációja

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

A földikutyák az az alföldi füves puszták jellegzetes lakói. Magyarország területén napjainkban három faj fordul elő, melyek mindegyike csak a Kárpát- medencében fordul elő. Közülük a délvidéki földikutya a legveszélyeztetettebb faj, melynek teljes világállománya nem haladja meg a 500 (egyes becslések szerint az 1000) példányt, ebből mintegy 200 Kelebia, 200-250 Baja térségében él.

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

A földikutya fokozottan védett faj, még a fehér pandánál is kevesebb egyed él belőle a Földön. Fennmaradása a füves élőhelyek megmaradása, illetve széttagolásának megakadályozása a feltétele. A veszély abban áll, hogy az egymástól távol eső területeken élő példányok nem találják meg egymást. Az erdőtelepítések, mélyszántások, illetve a füves területek feltörése az ott élő állatok pusztulásához vezetnek.

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

Kelebia, Baja

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

https://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/FajmegorzesiTervek/foldikutya_fmt_2013.pdf

https://www.mme.hu/vegveszelyben-delvideki-foldikutya            

1.

A nemzeti érték megnevezése:

Egyhajú virág kelebiai populációja

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

5–20 cm magas faj. Levelei 13–19 (–27) cm hosszúak, 1,2–3 cm szélesek, szálas-lándzsásak, a főér mentén enyhén csatornásak, tompa-sajka vagy csuklyás csúcsúak; a virággal egy időben jelennek meg, s ekkor vöröses sötétzöldek. Egy (ritkán 2–5), tőálló virág fejlődik, mely(ek)nek színe sötétlilástól a rózsaszínen át a fehérig változhat. A 6 lepelcimpa szálas-lándzsás, tompa vagy kihegyezett, 4–8 (–15) mm széles, 25–37 (–50) mm hosszú. A lepelcimpák tövénél körömszerű, tompa, apró nyúlvány van. A porzószálak száma 6. Összenőtt bibeszála 3 ágra szakad. Termése háromrekeszű, éretten sárgásbarna tok.

Élőhelye:

Inkább mészkedvelő; nálunk valószínűleg késő glaciális reliktum faj, amely nyílt és zárt homoki tölgyesekben, fehérnyáras- tölgyesekben, azok tisztásain, homok pusztagyepekben valamint az ezek helyére telepített akácosokban él.

Fokozottan védett növényfaj, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Előfordulási helyeinek egy része védett természeti terület. Populációinak egyedszáma két terület kivétellel igen alacsony, lelőhelyei kis kiterjedésűek. Valószínűleg nem ismerjük a faj minden állományát. Az egyhajúvirág országosan mintegy 36 jelenleg ismert lelőhelye közül 27 nem természetes vegetációjú területen, főképp telepített erdőkben található. A többi terület, főleg gyepek, a növény fennmaradása érdekében kezelést igényel, rendszeres kaszálást, körültekintő legeltetést.

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

Kelebia, N46.193008°E19.682081°

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

https://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_690

https://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/FajmegorzesiTervek/Bulbocodiumhonlapra_kesz_2012_szerz_tart_melleklet.pdf               

1.

A nemzeti érték megnevezése:

A Krisztus Király Templom szentélyének mennyezetét díszítő freskó

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

A kelebiai Krisztus Király Templom közadakozásból épült kalotaszegi stílusban. Az adománygyűjtést Koczkás József, Kelebia első plébánosa kezdte egy évvel a Település megalakulása után 1925-ben. A templom terveit Petrovácz Gyula pesti mérnök készítette, ő javasolta először, hogy a szentély mennyezetét freskóval díszítsék. Ekkor bízták meg Éber Sándor bajai festőművész, aki elkészítette a 80 m²-es művet. A freskó 1929. szeptember 9-én készült el.

Koczkás József a következőképp jellemezte az alkotást: „Krisztis békéjét Krisztus országában kell keresni. Kifejezésre jut ezen gondolat már Krisztus abszolút nyugodt arcában és testtartásában. Jobbja keresztből stilizált jogart tart, balján hívogatólag terjeszti ki a világ felett. Krisztusból mint napból nyugodt, derűs sugárkéve árad ki.
Ugyanaz aureola veszi körül egész alakját. Palástja, mely az eredeti tervektől eltérve kisebbre méreteztetett, így is kifejezésre juttatja, hogy elég nagy minden hozzá fordulót maga alá fogadni. Krisztus alakja és ruhája finoman, arannyal díszítve királyi méltóságot árul el. Övén, szalagon függve REX PACIFICUS felírás.
Palástjának a két előrehajló sarkán alfa és ómega jelzi, hogy országának nem lesz vége. Az emberektől csak töviskoronát és nádszálat nyert királyi ékességül. Az égből azonban két angyal hozza a hatalmas hármas királyi aranykoronát. Örökségül kapta a föld határait, tengertől tengerig. Lábai alatt a föld csupa virágot terem.
A tenger hullámai szelíden nyaldossák a földet. Kettétört kardon áll: uralmához nem kell vérontás. A föld királyainak fejedelme. Előtte XI. Pius pápa fehér reverendában, palástban, stólája két végére helyezett kettős kulcsot ajánl fel.
Az agg Szent István az uralkodásban kifáradva készségesen nyújtja felé a koronáját. XI. Pius pápa jobb oldali profilja legújabb fényképfelvétel után készült. Szent István alakja szándékosan van öregítve, azon gondolat kifejezésére, hogy a jó uralkodás nagy súllyal nehezedik az uralkodóra. Az amorettek bájossá és közvetlenné teszik a képet.”

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

Id. Éber Sándor 1878-ban Ráckeresztúron született. A budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalan növendéke volt 1896 és 1900 között. A monumentális feladatok, a freskófestés vonzotta elsősorban. A Tanítóképző Intézet tanáraként érkezett Bajára 1902-ben, ahol két évtizeden keresztül tanított.

Az 1910-es évektől számos dekoratív, kissé szecessziós, néhol magyaros elemekkel díszített monumentális faliképet, freskót, illetve seccót készített többnyire egyházi megrendelésekre. Élete során 22 templom, illetve iskola falát díszítette faliképeivel.

A monumentális alkotások és az azokat megelőző rajztanulmányok, színvázlatok készítése mellett természetesen számtalan kisebb méretű táblaképet, tájképet, portrét, figurális kompozíciót is készített. Az alföldi táj és a Duna-mellék világát örökítette meg - néha a plein air formákat feloldó, máskor a vonal szerepét kidomborító ábrázolással.

Kiváló munkáságának egyik ékes bizonyítéka a kelebiai Krisztus Király Templom szentélyének mennyezetét díszítő 80 m² -es freskó, mely egyedülálló szimbolikájával, és monumentális méretével Kelebia legjelentősebb, (és talán legrégebbi) festménye. Mindezen indokok figyelembe vételével javaslom a fent említett műalkotást a helyi értéktárba felvenni szíveskedjenek.

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

Kelebia

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

Miskolczi Miklós: Trianon gyermeke Kelebia

Magyar Néprajzi Lexikon, I. kötet, Akadémis Kiadó, Budapest, 1967

https://www.museum.hu/kiallitas/11519/Id_eber_Sandor_ifj_eber_Sandor_es_eber_Anna_munkassaga

1.

A nemzeti érték megnevezése:

Kacsa-spárga gasztronap

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

A település gasztronapja 2010 óta kerül megrendezésre. Az első két évben spárganapként kezdődött, hiszen a településen többen termelnek zöld illetve fehér spárgát egyaránt. A rendezvényre meghívást kapnak minden évben a vajdasági testvértelepülések - Kishegyes, Bajsa, Bácska-Topolya, Kelebija, Bácsfeketehegy - is, ahol lehetőség nyílik a bemutatkozásra.
A nevező amatőr szakácsok (köztük a helyi civil szervezetek, magánszemélyek stb.), elkészítik otthon a különböző spárgaétel - specialitásaikat, amit egy neves zsűri bírál. A harmadik évtől az egyik helyi vállalkozás, amely kacsatenyésztéssel foglalkozik, felajánlotta, hogy egészüljön ki a program helyben készített kacsaételek megmérettetésével.
A versenyre évről évre többen jelentkeznek, köztük baráti társaságok, intézmények dolgozói köre, térségi falugondnokok, és nem utolsó sorban a testvértelepülések csapatai. A belépés és az ételek kóstolása mindenkinek ingyenes, a kacsa főző és sütő csapatok is ingyen kapják a kacsákat.

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

Kelebia

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

1.

A nemzeti érték megnevezése:

A Kelebiai Daloskör értékteremtő, értékőrző tevékenysége

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

Még a Kelebiai Nyugdíjas Egyesület megalakulása előtt a nyugdíjas klub jó hangú asszonyaiból verbuválódott a Kelebiai Daloskör 2001. szeptember 8-án. Kelebia olaszországi testvér települési kapcsolatának ápolása apropóján vártak vendégeket Montecassianoból a településen. Erre az alkalomra készültek az asszonyok egy pár nótával, de az alkalmi fellépésből csakhamar rendszeres próbák lettek először az iskolában, utána a nyugdíjas házban. Amikor jelenlegi vezetőjük Kovács Márta átvette a daloskör irányítását, a művelődési ház lett a kis csapat otthona, ahol azóta is egy külön próbaterem áll a dalosok rendelkezésére. Bár a művelődési ház patronálja a csoportot, mégis a nyugdíjas egyesület sajátjának tekinti a daloskört és nagyon büszkék elért eredményeikre.

A Kelebiai Daloskör a kezdetek óta rendszeres résztvevője a település rendezvényeinek. Ezek az események a teljesség igénye nélkül: március 15., Húsvét, Pünkösdi hangverseny, Kárpát Fesztivál, augusztus 20., Idősek napja, október 6., október 23., Falualapítás ünnepe. Rendszeresen meghívást kapnak a Szent László napján megrendezett ünnepségre a vitéztelepi iskolához, illetve a testvér települési rendezvényekre. Szoros kapcsolatot ápolnak a bajsai népdalkörrel, a Testvériség Művelődési Egyesülettel, a nagyiratosi Forray Népdalkörrel. Ezen kívül több környező település dalosköréhez járnak népzenei találkozókra: Öttömös, Ásotthalom, Balástya, Szatymaz, Kisszállás, a határon túl pedig Palics.

A kelebiai rendezvényeken nem csak énekelnek, de komplett megemlékezéssel is készülnek, vagy éppen a szervezés oroszlánrészét veszik át a művelődési háztól alkalmanként.

2011-ben Kelebia Község Kitüntető díjat vehettek át.

Rendszeresen vesznek részt népzenei minősítőkön, a Vass Lajos Szövetség által kiírt minősítő országos középdöntőjén arany minősítést szerzett a csoport. (Kovács,2011.)

A daloskör elsősorban népdalokat énekel, dalcsokraik egy-egy tájegységhez kötődnek. Előszeretettel válogatnak Bácska, illetve a dél-alföldi régió dalaiból, ezzel is hangsúlyt fektetve e térség népzenei hagyományainak megismerésének fontosságára.

A daloskör vezetője vallja: „Az együtt éneklés elmélyíti az összetartozás élményét, ami –mivel mégiscsak társas lények vagyunk- az egyik legjobb érzés”.

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

A Kelebiai Daloskör hasonlóan Kelebia más civil szervezeteihez, fontos szerepet tölt be a település kulturális életében. Saját kulturális tevékenységükön kívül rendszeresen vesznek részt szervezőként, segítőként a helyi művelődési ház rendezvényein, programjain, de szoros az együttműködésük más intézményekkel és civil szervezetekkel.

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

Kelebia

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):

1.

A nemzeti érték megnevezése:

Kelebiai Karitász Egyesület karitatív és kulturális tevékenysége

2.

A nemzeti érték rövid bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása (3000-6000 karakter):

A Kelebiai Karitász Egyesület célja elsősorban a településen szociális illetve karitatív tevékenységek szervezése, irányítása és végzése, és annak támogatása.  Tevékenységeik között szerepel az otthonukban egyedül maradt idősek segítése, gyermekeiket egyedül nevelők, nagycsaládosok támogatása, tanyavilág segítése, ifjúsággondozás szervezése. Segítségnyújtás munka-, és szálláshely közvetítéssel, tanácsadással.

Karitatív tevékenységükön kívül alapszabályukban szerepet kap a rendezvényszervezés is.

Az egyesület tagjai nagyrészt a nyugdíjasok közül verbuválódtak, így nagy az átfedés a Kelebiai Nyugdíjas Egyesület tagságával.

A karitász minden év elején meghatároz egy programtervet, amely tartalmazza az éves feladatokat, melyek között a települési rendezvények segítésén túl saját programok is megjelennek.

Minden évben szerveznek kirándulásokat hátrányos helyzetű gyermekek számára, rendszeresen látogatják például a harkakötönyi Máris-tanyát. A tanya tulajdonosa, illetve a tulajdonos utóda is azt a célt tűzte ki magának, hogy örömet okozzon elsősorban betegeknek, rászorulóknak, gyermekeknek. A területen sokféle játékot kipróbálhatnak a gyerekek, van többek között gokart pálya, különleges biciklik, hinták, csúszdák, körhinta, ugráló vár, különleges játszóház, trambulin és sok más érdekesség, mint például egy egész meseváros apró faházakkal. Egy igazi élmény az apróságok részére, ahonnan sosem távoznak üres kézzel a gyerekek, mindig kapnak valamilyen ajándékot is.

A karitász cserében segítséget szokott nyújtani minden évben a szezon indulása előtt a tereprendezésben takarításban.  

Nem csak gyermekeknek szerveznek kirándulásokat, hanem felnőtteknek is zarándokutakat, például Kalocsára de minden év szeptemberében ellátogatnak a vodicai búcsú helyszínére is.

3.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett (500-1000 karakter):

A Kelebiai Karitász Egyesület karitatív tevékenysége önmagában érdemessé teszi arra, hogy a Települési Értéktéktárba helyet kapjon, azonban fontos szerepet tölt be a település kulturális életében is. Saját kulturális tevékenységükön kívül rendszeresen vesznek részt szervezőként, segítőként a helyi művelődési ház rendezvényein, programjain, de szoros az együttműködésük más intézményekkel és civil szervezetekkel.

4.

A nemzeti érték fellelhetőségének helye (település megnevezése, ha egy vagy két településhez köthető; földrajzi koordináta):

Kelebia

5.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) (max. 5):