A Szent Erzsébet Otthonház Idősek napján készült képeket a Galériában vagy a képre kattintva tekintheti meg!

A nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. XXX. törvény rendelkezik a települési értéktárakról. Kimondja, hogy a települési értéktár gyűjti a helyben található nemzeti értékeket, melyeket 8 kategóriába sorolhatunk be.

A kategóriák a következők:

• Agrár- és élelmiszergazdaság: Az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták.
• Egészség és életmód: A tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra.
• Épített környezet: A környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.
• Ipari és műszaki megoldások: Az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás.
• Kulturális örökség: A kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek.
• Sport: A fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények.
• Természeti környezet: Az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.
• Turizmus és vendéglátás:A turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.

Folytatáshoz kattintson a TOVÁBB-ra

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő nyílt pályázat keretében meghirdeti a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot felsőoktatási hallgatók számára a 2017/2018. tanév második és a 2018/2019. tanév első félévére vonatkozóan.

A pályázat benyújtásának határideje: 2017. november 7.
 
Az alábbiakban elérhető a felhívás és mellékletei az alábbi linkekről:

Bursa-2018 A felhívás pályázók részére

Bursa-2018 B felhívás pályázók részére

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

Kiskunhalasi Járási Hivatala
 

KÖZLEMÉNY

INGYENES Trichinella vizsgálat

házi disznóvágások előtt

Tájékoztatjuk az állattartókat, hogy a házi disznóvágások előtt ingyenes, állatorvosi beutaló nélküli Trichinella vizsgálatot végez a Kiskunhalasi Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya. A vizsgálat a Jánoshalma, hajósi út 2. szám alatti Trichinella laboratóriumban történik. Az állattartónak a rágóizomból kb. 2 cm, köröm nagyságú mintát kell elvinnie, majd meghagyva az adatait (név, lakcím, telefonszám esetleg e-mail cím) a szolgálatunk 24 órán belül díjtalanul elvégzi a vizsgálatot és eredménnyel tud szolgálni.

A Trichinella spiralis egy olyan fonálféreg, melynek lárvái házi sertés, vaddisznó, ló, számos ragadozó és rágcsáló valamint strucc izomszövetében élősködnek. A parazita az ember szervezetébe a fertőzött állat nyers vagy nem kellően átsütött-átfőtt húsát fogyasztva jut be. Kb. 2 hét alatt emésztési zavarokat, hányást, hasmenést, hasgörcsöt, enyhe hőemelkedést idéz elő, majd a kifejlődött lárva a vérkörrel a harántcsíkolt izomszövetbe (elsősorban nyelv, szemmozgató izmok, légzőizmok érintettek) kerül. Itt gyulladást és izom-izületi fájdalmat, szemhéj duzzanatot, idegrendszeri tüneteket vált ki. Három hónap után betokolódik, amely ellenáll az alacsonyabb szintű hőkezelésnek. Ezután a betokolódott lárva a beteg élete végéig a megtámadott izomszövetben marad, allergiás panaszokat és enyhe izomfájdalmat idézve elő. A betegség csak a megfertőződés első 2 hetében gyógyítható, később már nem.

Házivágáskor legnagyobb veszélyt a sózott, füstölt, pácolt házi kolbász, szalámi, sonka, disznótoros ételek, stb. jelent, amelyek nincsenek alávetve hőkezelésnek.

Megelőzés: legális vágáskor a hatósági állatorvos Trichinella laboratóriumi vizsgálattal ellenőrzi a vágóhídon levágott sertések húsmintáit. Veszélyt jelenthetnek az ellenőrzést megkerülő házi vágások. Ezért végzi el díjtalanul az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya a Trichinella laboratóriumi vizsgálatot.

További információ: dr. Maruzsenszki József járási főállatorvos, telefon: 70/436 13 60.

(Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal)